A humusz alapanyagául szolgáló csicseriborsó termesztését kezdik meg hamarosan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén egy izraeli kísérlet keretében.
Yonatan Winetraub, az izraeli Beresit űrszondát a Holdra küldeni próbáló SpaceIL egyik alapítója most a NASA-val együttműködve kezd egy olyan kísérletbe, amely eredménye akár az is lehet, hogy a jövőben az űrhajósok a világűrben termesztett csicseriborsóból készített humuszt fogyaszthatják.
Egészen közelmúltig az űrhajósok leginkább csomagolt, dehidratált élelmiszert fogyasztottak küldetéseik során a világűrben. A NASA azonban a mélyebb űrbe történő utazások tervezésekor olyan friss élelmiszerek előállítását vizsgálja, amelyek minimális erőforrást igényelnek és minimális hulladékot eredményeznek.
Míg az amerikai kormányszervezetnek a Veggie nevű programja keretében sikerült már salátát, káposztát és kelkáposztát termesztenie az űrben, a csicseriborsó termesztésével ez idáig még soha nem próbálkoztak. Winetraub szerint viszont több okból is érdemes a csicseriborsót is felvenni a programba: a fehérje mellett vasat, foszfort és folsavat is tartalmaz, könnyen termeszthető, és gyorsan érik.
Ezért február 19-én Winetraub izraeli, valamint amerikai tudósokkal és mérnökökkel együttműködve egy lezárt miniatűr üvegházat küld fel a NASA teherűrhajóján. Az űrsikló egy napi utazás után éri majd el a nagyjából 450 kilométerre a Föld felett található Nemzetközi Űrállomást (ISS), ahol elhelyezik a kisebb tejesdoboz méretű üvegházat.
A fehér fémdobozban 28 izraeli csicseriborsómag lesz, amelyeket Winetraub és csapata megpróbál majd kicsíráztatni és – távolról, egy speciális szoftver segítségével – termeszteni egy gravitációtól és természetes fénytől mentes környezetben. A növényeket az üvegházban egy hónapig nevelik majd, ezután hűtőben tartják, amíg júniusban le nem hozzák a Földre.
Az űrrajongók következő generációjának inspirálása érdekében Winetraub a Földön élő fiatal tudósok egy csoportját kérte fel, hogy segítsenek neki a kísérletében. Izrael-szerte 1000 osztály középiskolás diákjai fognak csicseriborsót termeszteni az általuk épített dobozokban. Ez a kulcsfontosságú kontrollcsoport fogja összehasonlítani a csicseriborsó földi körülmények közötti termesztésének folyamatait az űrben, gravitáció nélkül termesztett csicseriborsóval.
A dél-izraeli Yeruham Tudományos Központ néhány középiskolás diákja egy extra fontos és összetett feladatot kap: távolról irányítják a növények növekedését az űrben a fény hullámhosszával, amely a szintetikus biológia nevű, feltörekvő tudományterület egyik eszköze. A csicseriborsó növekedésének kontrollálása Winetraub szerint ugyanis kulcsfontosságú, mivel a növények, ha kontroll nélkül nőnek, kifogyhatnak a vízből vagy az oxigénből.
Winetraub csapata arra is kíváncsi, hogyan fognak nőni a gyökerek. A Földön, a gravitációnak köszönhetően, a növények gyökerei tudvalevőleg lefelé nőnek. Az űrben, ahol nincs vagy alig van gravitáció viszont olyan kérdéseket vet fel a termesztésük, mint: a gyökerek lefelé vagy felfelé fognak nőni, vagy esetleg körkörös? És ami nyilvánvalóan a legfontosabb: milyen lesz a világűrben termesztett csicseriborsó íze?
A kísérletben több nemzetközi vállalat is szerepet vállalt. A projekt finanszírozásában való közreműködés mellett a Sabra humusz márkájáról ismert izraeli Strauss Group élelmiszer- és italgyártó vállalat választotta ki a Zehavit nevű csicseriborsótörzset, amelyet az üvegházban használnak. Azért választották ezt a törzset, mert viszonylag kicsi magról van szó, amely gyorsan növekszik és különböző hőmérsékleti tartományban is túlél.
Mivel a magok sem a Földön, sem az űrállomáson nem nőnek talajban, Winetraub és csapata felkérte a Haifa Groupot, egy növényspecifikus műtrágyákat gyártó céget, hogy hozzon létre egy tápanyaggal töltött gélt, amelyben a csicseriborsó gyökerei növekedni fognak.
Ebben a gélben Winetraub csapata egy miniatűr kamerát helyezett el, hogy megfigyelhesse a magok gyökereit, és láthassa, milyen irányba haladnak. A levont tanulságoknak földi hatása is lehet: ahogy az éghajlat tovább változik, a gazdáknak meg kell találniuk a módját annak, hogyan termeljenek az új körülmények között nagyobb hatékonysággal.
A kihívás Winetraub szerint nem csak az, hogyan termesszünk minél több csicseriborsót, hanem az is, hogyan szabályozzuk a termesztés módját úgy, hogy maximalizáljuk a korlátozott erőforrásainkat. Minél inkább megtanuljuk, hogyan termeljünk élelmiszert kevesebb erőforrással, annál felkészültebbek leszünk a Földön ránk váró kihívásokra is.
A 28 csicseriborsómagon kívül a csapat egy mikrochipet is beszerelt a kis üvegház belsejébe, amelybe a projektben dolgozó embereket képviselő személyes tárgyak kerültek. Winetraub családi fotókat és a humuszról készült fotókat, illetve egy tel-avivi étterem humusz receptjét is mellékelte.
A nagy kérdés persze, ha minden a tervek szerint alakul, az űrhajósok a csíráztatott csicseriborsóból tudnak-e majd humuszt készíteni az űrben? Winetraub reméli, hogy a válasz igen. Dolgoznak rajta, mondta a projektről beszámoló JTA-nek.
