Muszlimok mentették meg a kaukázusi zsidókat a náci emberirtás elől

A Kaukázusban élő hegyi zsidók megpróbáltak túljárni a gyilkosok eszén, és egy eredeti ötlettel álltak elő, amiben a muszlimok segítették őket.

A nácik a zsidók teljes kiirtását tűzték ki célul a Kaukázusban. Nalchik városának megszállása után a németek azonnal elkezdték az ott élő, több ezer zsidó összeírását és először a közösségben vezető szerepet betöltő Efraimov és Shaulov családot akarták kivégezni. A hitközség vezetői, élükön Markel Shaulovval azonban petíciót nyújtottak be a náciknak, melyben kijelentették, hogy a hegyi zsidók etnikailag nem tartoznak a zsidó néphez, hanem valójában a kaukázusi tat nép Mózes hitére tért leszármazottai, s így a faji törvények sem vonatkozhatnak rájuk.

A megtévesztéshez segítségükre voltak muszlim szomszédaik, akik a Kabard-Balkár Nemzeti Tanács nevében szintén azzal a kéréssel fordultak a megszállókhoz, hogy ismerjék el a hegyi zsidókat a kaukázusi őshonos népek egyikének, írja a zsido.com.

A német hadsereg, mely politikai és katonai okok miatt nem akart a muszlim népességgel konfrontálódni, belegyezett abba, hogy két hónapra felfüggessze a hegyi zsidókra vonatkozó kiirtási parancsot. Ez idő alatt a Berlinben működő Birodalmi Származástani Hivatal „tudományos” módszerekkel vizsgálta a kérdést és górcső alá vették a hegyi zsidók szokásait, szimbólumait, öltözetét, nyelvét és minden egyéb jellegzetességét. A hegyi zsidók természetesen igyekeztek minél inkább elrejteni a többi zsidó közösséggel való hasonlóságukat, és sok kegytárgyukat és könyvüket eltemették házaik udvarában.

Elhatározták azt is, hogy titokban kicsempészik a zsinagógájukból a tóratekercseket. A helyi rabbi, Nachmiel Amirov vezetésével úgy tettek, mintha a közösség egy tagjának rendeznének temetést, valójában pedig a tekercseket helyezték sírba. A temető azonban a nácik főhadiszállása mellett feküdt, így attól tartottak, hogy a németek esetleg észreveszik, hogy nem is holttestet kísérnek utolsó útjára. Ezt a problémát azzal orvosolták, hogy kitalálták: a halál oka tífusz volt. Mivel a háború alatt nagyon sok helyen felütötte a fejét ez a fertőző járvány, a németek nem gyanakodtak és nem merészkedtek a temetési menet közelébe.

A zsidók és muszlim szomszédaik akciója is sikerrel járt, mert a német csapatok még a két hónapnyi türelmi idő lejárta előtt visszavonultak a térségből, miután Sztálingrádnál vereséget szenvedtek.