Egész Európában ritkának számít a gótikus stílusban, hármas tagolásban épült zsinagóga, ráadásul olyan környezetben, ahol hamarosan – a tervek szerint március közepétől – újra aktív zsidó közösségi élet zajlik majd.

Több mint 800 éve épült föl a város Európa-szerte különleges, gótikus zsinagógája, valamint az a zsidó kórház, ahol hamarosan megnyílik a Soproni Zsidó Hitközség új székháza.

Büchler András, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz vezetőségi tagja a középkori zsidó kórház, azaz ispotályépület felújításának előzményeiről elmondta, hogy a helyi hitközség évek óta a Lackner Kristóf utcában működik, és az ottani imaterem nehezen megközelíthető az idősek számára. Ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy a város lehetővé tette, hogy visszaköltözhessen a hitközség az egykori Zsidó utcába, méghozzá éppen ugyanoda, ahol nyolcszáz éve őseink éltek és tevékenykedtek.

Büchler kiemelte, hogy a beruházással nem csak a hitközség élete válik könnyebbé, hanem egy turistákat is vonzó helyi látványosság jön létre, amely szerinte világhírnévért kiált. Egész Európában ritkaságszámba megy, hogy Sopronban megtekinthető egy gótikus stílusban, hármas tagolásban épült zsinagóga, ráadásul olyan környezetben, ahol hamarosan – a tervek szerint március közepétől – újra aktív zsidó közösségi élet zajlik majd.

Az elnök megemlítette azt is: a soproni ózsinagóga nemcsak a valóságban, de immár virtuálisan is bejárható a Mazsihisz honlapján elérhető Tudástárban. Ez remélhetőleg arra ösztönzi majd a külföldi turistákat, hogy élőben is megnézzék a zsinagógát, ez pedig jelentősen hozzájárulhat Sopron idegenforgalmának gyarapításához.

https://tudastar.mazsihisz.hu/sopron/

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, hogy oktatást is fognak szervezni az új épületben annak érdekében, hogy a soproni diákok itt kaphassanak ismereteket a zsidó kultúráról és hagyományról.

Az egykori ispotály épületét a város 20 millió forintból felújítja és átadja a Soproni Zsidó Hitközségnek hitéleti, vallási és kulturális célokra, továbbá – mondta Farkas Ciprián polgármester – a költségvetésből 30 millió forintot különítettek el a helyi, úgynevezett papréti ortodox zsinagóga felújítási terveinek elkészítésére is.

A ZSIDÓSÁG SOPRONBAN

A gótikus zsinagóga III. András király uralkodása alatt épült, ám nagyjából 40 évvel a halála után, I. Lajos király trónra kerülése a magyar zsidóság számára súlyos tragédia forrása lett. I. Lajos ugyanis a magyar királyság területéről az egyik napról a másikra az összes zsidót kiűzte, így az akkori hittestvéreinknek minden vagyonukat hátrahagyva kellett menekülniük. Üresen hagyott házaikba magyarok költöztek, javaikat széthordták, s mire a király belátta, hogy tévedett, s milyen óriási kárt okozott a zsidók elűzésével, addigra több tízezer magyar zsidó már külföldön, a mai Ausztria és Csehország területén kezdett új életet.A zsidók később visszatérhettek Sopronba, ám a későbbi századokban újra és újra üldözések sújtották őket, hogy aztán 1526-ban évszázadokra kiűzzék őket a városból. Az Ózsinagóga ekkor elveszítette hitéleti funkcióját, majd eléje új épületeket emeltek, többek között ez az oka annak, hogy a zsidóság középkori jelenléte évszázadokra szinte „eltűnt” a városból. Az Ózsinagógát majd csak az 1960-as évek végén tárták fel, ekkor történhetett meg az épület műemlékjellegű helyreállítása.