A spermadonor Ari Nagelnek összesen 120 gyermeke fog születni a következő kilenc hónapban, és nem hagyja abba.
Ari Nagel, egy New York-i ortodox családban nőtt fel, a beszélgetés idején viszont épp az egyik gyerekét látogatja meg a floridai Jacksonville-ben, mielőtt Orlandóba utazna, hogy megnézze újabb három utódját.
14 év telt el azóta, hogy Ari, a New York-i City University matematika tanára először adományozott másnak spermát. És azóta alig állt meg.
Amióta elkezdte a spermadonorságot, 20 államban és 27 országban születtek gyermekei, köztük Izraelben, Oroszországban, Thaiföldön, Barbadoson és Ghánában – fiúk és lányok fele-fele arányban.
Míg a legtöbb ember elszigetelten, bezárkózva él a járvány miatt, ő elfoglaltabb, mint valaha. A főiskolai óráit online kellett megtartania, és arra használta a szabadidejét, hogy több családnak tudja nyújtani a szolgáltatásait, írja a Jewish News.
2020-ban 21 gyermek apja lett, 2021-ben összesen 30 gyermeke született. Ha pedig az összes nő, akit Ari teherbe ejtett, szülni fog, akkor a következő kilenc hónapban összesen 120 gyermeke fog születni.
Ari nyolc országban járt az elmúlt hónapban, és sokan Sperminátornak nevezik. A magas, jól képzett, kék szemű és fürtös hajú férfi spermája nagyon keresett a nők körében, akik a közösségi médián keresztül tudják őt elérni. Többségük leszbikus párkapcsolatban él vagy egyedülálló anya, bár transz- és heteroszexuális kapcsolatokból is született már gyermeke. Ritkán kér pénzt a spermájáért, csak a költségeit – a szállodai szobáktól a repülőjegyekig – kell megtéríteni.
És hogy mindez miért éri meg neki?
„Saját modern családot akarok felépíteni, és boldoggá akarom tenni az embereket” – mondja a 46 éves férfi, miközben hintáztatja az egyik hároméves gyerekét.
Ari a legtöbb gyerekével találkozott már, de nem mindegyikkel. Vannak olyan családok, amelyek nem akarják Arival tartani a kapcsolatot, mások viszont a tágabb családjuk részének tekintik őt. Azt mondja, a szabadidejét azzal tölti, hogy minél több gyereket meglátogasson.
És vajon hogyan szólítják őt a gyerekek?
„Nos, nem hívnak Sperminátornak” – nevet. – „Néhányan Arinak neveznek, mert hallják, hogy az anyjuk így szólít. De a legtöbben „apának” hívnak.”
A hagyományos donorokkal ellentétben, akik névtelenül vannak jelen a spermabankokban, Ari „közvetlenebb” szolgáltatást kínál. Az első években gyakran lépett szexuális kapcsolatba azokkal a nőkkel, akik a spermáját akarták, ám az utóbbi időben már csak egy csészét szokott átnyújtani nekik a kívánt “áruval”, amellyel sor kerülhet az inszeminációra.
Ari Nagelt nem ilyen életre szánták annak idején. Ortodox családban született Monsey-ben, New York államban. Ám miután 17 évesen elütötte egy motorkerékpár, a 70 000 dolláros biztosítási pénzből ellátogatott a világ 40 országába, Európától Ázsiáig. Féléveket Olaszországban és az Egyesült Királyságban töltött, a London School of Economics-ban tanult. Nem evett kóser ételeket, új embereket ismert meg, sok nővel feküdt le, és soha nem nézett vissza.
„A világ körül utazó fiatal srácként nem tudtam volna figyelni a kóserségre, se a szombat tartásra. Láttam embereket, akik tehenekben és majmokban hisznek, és emiatt elvesztettem a saját hitemet. De még mindig zsidónak érzem magam, csak nem ortodoxnak.”
Ari azt mondja, hogy 50 éves korára abbahagyja a spermadonorkodást, és akkor talán megállapodik. „Nehéz komoly kapcsolatban lenni, ha közben más nőknek adok spermát”, vallja be.
