82 éves korában elhunyt Peter Bogdanovich filmrendező, akinek szerb édesapja karrierjét feladva menekítette ki zsidó édesanyját a náci Németországhoz csatolt Ausztriából.
Peter Bogdanovich édesanyja, Herma Bogdanovich osztrák zsidó volt, édeaspja pedig Boriszlav Bogdanovics, egy szerb festő az egykori Jugoszláviából, aki feladta művészi karrierjét, hogy vízumot szerezzen Hermának és anyjának, hogy elmenekülhessenek az antiszemita üldöztetés elől Ausztriából, amelyet a nácik 1938-ban szálltak meg. Bogdanovicsék az 1939-es világkiállításra érkeztek New Yorkba. Peter nem sokkal érkezésük után született.
Bogdanovich színésznek készült, az ötvenes években televíziós darabokban, off-Broadway produkciókban szerepelt. Filmes újságíróként és kritikusként is dolgozott, de a hatvanas évek közepétől a forgatókönyvírástól a vágáson és hangon át a rendezésig kitanulta a szakmát. 1967-ben készítette első, kis költségvetésű filmjét egy kiöregedett horrorsztárról, bemutatkozását némely kritikus egyenesen Orson Welleséhez hasonlította.
1971-ben fekete-fehérben forgatta Az utolsó mozielőadás című kultfilmet. Az elégikus kisvárosi ballada nem csak egy generáció életérzését közvetítette, ragyogó látlelet is az illúziók elvesztéséről és a felnőtté válásról. A film nyolc Oscar-jelölést kapott, és két színészi Oscar-díjat el is nyert. Ezt követően forgatta Barbra Streisand és Ryan O’Neal főszereplésével a Mi van, doki? című vígjátékot, majd a Papírholdat, amelyért a 10 éves Tatum O’Neal szintén Oscar-díjat kapott.
Pályafutása utolsó szakaszában főleg a televíziós produkciókban dolgozott rendezőként és színészként is. Szerepelt a Maffiózók és a Szóljatok a köpcösnek! című sorozatokban is. (MTI, JTA)
