Emlékévvel tisztelegnek a híres Kner-nyomdát alapító zsidó család előtt Gyomaendrődön

Az idén 140 éves nyomdát alapító Kner család utolsó tagjai a holokauszt áldozatai lettek.

Kner-emlékévvé nyilvánította a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, ugyanis idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója. Toldi Balázs polgármester pénteken az MTI-nek elmondta, színes programsorozattal emlékeznek meg a nyomdaalapítóról, a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről.

Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására – fejtette ki.
 Az emlékév nyitó eseménye február 3-án lesz a Határ Győző Városi Könyvtárban, ahol Kner Piroska szakácskönyvét mutatják be.

Kner Piroska Kner Izidor húga volt, 1877-ben született Gyomán. 1915-ben – a kor divatjának megfelelően – írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valamiért mindig hátrébb sorolódott a könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el.

Most a gyomai könyvtár és a Magvető Kiadó közös vállalkozásában megjelent az annak idején összeállított szakácskönyv; a szerző életét egy kísérő könyvben Parti Nagy Lajos író mutatja be a családi levelezés és más dokumentumok alapján.
A bemutatót egy vacsoraest követi, ahol mesterszakácsok állítanak össze egy menüt a könyvben megjelent ételekből – mondta Toldi Balázs.

Az emlékév során Kner Kávéház címmel rendeznek beszélgetős esteket többek között a Knerek és az avantgárd művészet kapcsolatáról, a legfrissebb Kner Albert-kutatásokról és a Kner nyomdamúzeum történetéről. Áprilisban tudományos konferenciát szervez a Szent Antal Népház a gyomai zsidó kultúra hagyományairól, valamint a Knerek kultúraegyesítő tevékenységéről.

A Hősök napi Kner-séta során a városban található, a családhoz köthető emlékhelyeket lehet majd vezetett sétával végigjárni. A Kner Sport Club megalakításának 110. évfordulója alkalmából sportrendezvények is lesznek.

Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban a környék egyháza által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték.

Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit.

Kner Imrét 1944-ben, a német megszállás első napjaiban internálták. A budapesti gyűjtőfogházba került, ahonnan végül Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Egy gyalogmenetben a mauthauseni koncentrációs tábor felé lemaradt, az őrök pedig helyben kivégezték. Testévre, Kner Endre munkaszolgálatosként a Don-kanyarban vesztette életét.

A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult.