A nácik mindent elkövettek, hogy eltitkolják a zeneszerző Strauss dinasztia zsidó származását

A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje eredetileg egy náci propagandaesemény volt, amibe nagyon nem illett bele, hogy a „lehető legnémetebb” zene szerzőinek zsidó felmenői voltak.

A Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertje tulajdonképpen a nácik találmánya volt. Az első ilyen koncertet Ausztria Harmadik Birodalomhoz történő hozzácsatolása után rendezték meg, 1939 szilveszterén a bécsi Musikverein aranytermében. Ugyanazon a helyszínen, ahol a mai napig is tartják.

Az eseményen a Bécsi Filharmonikusok egy náci segélyszervezetnek, a Kriegswinterhilfswerknek gyűjtöttek adományokat. A koncert egészen a második világháború végéig egy náci népjóléti kezdeményezés programjaként futott, és valójában Joseph Goebbels propagandacéljait szolgálta.

Az osztrák zeneszerző dinasztia: id. Johann Strauss, illetve fiai, Josef Strauss, ifj. Johann Strauss és Eduard Strauss művei tökéletesen megfeleltek Goebbels céljainak. Még a náci lap, a Der Stürmer is azt írta, hogy nem képzelhető el németebb, népiesebb zene, mint Strausséké.

No Title

No Description

Akadt azonban egy kis bökkenő, id. Johann Strauss nagyapja, Johann Michael Strauss egy kikeresztelkedett zsidó volt, amiről a bécsi Stephansdom házassági regisztere meg is emlékezett. Az 1762-es év egyik bejegyzésében a vőlegényről az alábbiak olvashatók:

„Az őexcellenciája gróf von Roggendorf tábornagy szolgálatában álló, méltóságos Johann Michael Strauss, megkeresztelt zsidó, egyedülálló, született Budán, Wolf Strauss és hitvese Theresia törvényes fia, mindketten zsidók, elhunytak.”

A fenti bejegyzést lelkes családfakutatók is megtalálták, a náciknak viszont nem volt az érdekükben, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Strauss dinasztia zsidó származásának részletei. Ezért a családfakutatókat hallgatásra kötelezték, nyomozásukat pedig birodalmi titokká nyilvánították.

A Gestapo fogta az Stephansdom házassági anyakönyvének 1762. évet magában foglaló kötetét, és magával vitte Berlinbe, ahol átadta a Reichssippenamtnak, a nemzetiségi és faji kérdésekkel foglalkozó hatóságnak. A Reichssippenamtban fotókópiás másolatot készítettek az eredeti anyakönyvről, de úgy, hogy a Johann Michael Straussról szóló bejegyzést kitakarták belőle. Majd rányomták a hivatali pecsétet azzal, hogy a másolat megegyezik az eredeti példánnyal.

Ezt követően az eredeti regisztert és a meghamisított másolatot visszavitték Bécsbe, ahol az előbbit a Haus- Hof- und Staatsarchiv (a hivatalos ügyekkel kapcsolatos iratok archívuma) széfjébe zárták, az utóbbit pedig betették a Stephansdomba. Így aztán, ha valaki kutakodni szeretett volna a Strauss család felmenői után, nem talált volna semmit a zsidó származásról a házassági anyakönyvek között.

A háború után az eredeti anyakönyv is visszakerült a Stephansdomba, ahol a hamisított másolatot is megőrizték, hogy emlékeztessen a Harmadik Birodalom által elkövetett csalásra. (Telex, WISF)