Kétezer éves zsinagóga változtatja meg az egykori zsidó vallási életről alkotott korábbi elképzeléseket

A kétezer éves zsinagóga romjaira a Kineret partjánál találtak rá az izraeli régészek.

Kétezer éves zsinagóga romját találták meg Migdálban, Észak-Izrael Galilea nevű részén a Kineret, vagyis Genezáreti-tó partjánál. Ez a második, ugyanabból az időszakból származó zsinagóga ezen a településen, amely Josephus Flavius főhadiszállása volt a rómaiak elleni lázadás idején (Kr. u. 66-70) az észak-izraeli harcokban.

A jeruzsálemi Szentélyről készült makett az Izrael Múzeumban (Fotó: Ariely / Wikimedia Commons)

Első alkalommal találtak egyazon településen két zsinagógát, melyeket akkor építettek, amikor még állt a jeruzsálemi Szentély. A kutatók úgy vélik, hogy a felfedezés megváltoztatja az egykori zsidó vallási életről alkotott korábbi elképzeléseiket.

„A régészek eddig azt feltételezték, hogy amíg a Szentély állt, nem volt komoly szükség zsinagógákra. Az istentisztelet központi szerepét Jeruzsálem töltötte be, ezért eddig úgy magyarázták, hogy a településeken nem volt szükség sok zsinagógára” – közölte Adi Erlich professzor, a Haifai Egyetem kutatója.

„A második zsinagóga feltárása rávilágít a galileai zsidók társadalmi és vallási életére ebben az időszakban, és jelzi, hogy szükségük volt egy különleges helyiség kialakítására a Tóra-tanulmányozás és -olvasás, valamint a társasági összejövetelek számára”

– tette hozzá Dina Avsalom Goreni, a Haifai Egyetem munkatársa, az ásatások társvezetője.

Az épület maradványainál cserép gyertyatartókat, öntőformában készült üvegtálakat, pénzérméket és a rituális tisztálkodást szolgáló kőedényeket is találtak, melyek a szakemberek szerint a migdáli zsidók Jeruzsálemmel és a Szentéllyel ápolt kapcsolatáról tanúskodnak.

Menórával díszített kő az első zsinagógából, amelyet Migdálban fedeztek fel 2009-ben (Fotó: Hanay / Wikimedia Commons)

A széles, négyzetalakú bazalt- és mészkőből épült házban egy központi csarnok és két további helyiség található. A középső terem falait fehér és színes vakolattal borították, és a falak mellett szintén vakolt kőpadok álltak. A valószínűleg fából és agyagból készült mennyezetet hat oszlop támasztotta alá, amelyek közül kettőnek a kőalapja megmaradt. Az építmény déli oldalán egy kisebb helyiségben egy vakolt kőpolcot találtak, amely a Tóra-tekercsek tárolását szolgálhatta.

A Kineret északnyugat partvidékén található Migdal jelentős zsidó város volt 2000 évvel ezelőtt, a keresztény források is említik, mint Mária Magdolna szülőhelyét. A másik, a település keleti részén lévő zsinagógát több mint egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel. Annak közepén egy faragott követ találtak, melybe hétágú gyertyatartót mintáztak a Szentélyben akkor még meglévő menórát másolva.

Még több Kibic

A közösség ünnepélye zenei eszközökkel

2026.10.09. 5 óra ago
Az izraeli Yemen Blues a beduin folklór, a funk, a blues, az avantgárd, az arab klasszikus zene, a rock, a pszichedelikus zene és a jazz hihetetlenül felvillanyozó, poliglott keverékét hozza el a Budapest Music Centerbe.

A színház az egyik legnagyobb közügy

2026.10.09. 7 óra ago
November 6. és 8. között rendezik meg az Erzsébetvárosi Függetlenek Fesztiválját (EFF), amely idén öt független alkotóközösség – a Gólem Színház, az RS9 Színház, a KV Társulat, az Imposztor Színházi Társulás és a Bethlen Téri Színház – összefogásával valósul meg. A fesztivált az Erzsébetvárosi Önkormányzat 6 millió forinttal támogatta, a rendezvény jegybevételeit pedig a kerülethez kötődő független alkotócsoportok kapják meg. Az esemény megálmodója Szücs Balázs, Erzsébetváros egyházügyi, kulturális és civil alpolgármestere, akivel a színházi műfaj fontosságáról, felelős polgári létről és szolidaritásról, a nézők neveléséről és arról is beszélgettünk, hogyan írható át a hatalommal való kapcsolat.

Az első modern héber betűkészlet magyar-izraeli tervezőjére emlékeztek Jeruzsálemben

2026.10.08. 1 nap ago
Konferenciával és az életművéről rendezett kiállítással emlékeztek az Izrael Múzeumban Irsai István grafikusművészre, akinek munkásságát esztétikai értékén túl a 20. század lenyomataként, a valóság megértésének és formálásának eszközeként mutatták be.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »