Betérés nélkül csak 1-2 ember marad mutatóba a zsidóságból 20 év múlva
Radnóti Zoltán szerint a betérés a zsidóság egyik fontos mentőöve a mai korban, amivel küzdeni lehet az asszimiláció ellen. A főrabbi november 18-án ünnepelte 50-dik születésnapját.
„A zsidó hagyomány nagyon támogatja azt, hogy a betérést az egyén maga válassza önmaga számára és vegye komolyan. Enélkül nem tud működni”, állítja Radnóti Zoltán rabbi, aki szerint fontosabb, hogy nyitottan fogadja a közösség a betérni vágyót, mint hogy az illető minden zsidó vallási előírást tökéletesen betartson.
Radnóti Zoltán és Darvas Istán rabbik RaDar néven indítottak Youtube csatornát nemrég, ahol többek között konfliktuskezelésről, szülői tiszteletről illetve a nem zsidó anyától származók betéréséről hallhatók előadások.
A betérésről szóló műsor egyik apropóját a Kibic Magazin vegyes házassággal foglalkozó podcastja és az azt következő cikksorozat adta.
„Ide most betérek!”, Mik a feltételei egy érvényes betérésnek? -Radnóti Zoltán- RaDaR – 2021-11-16
Téma: A zsidó identitás megőrzésének egyik sarokköve: a házasság, a család, a gyerekek neveltetése. Mit kezdjünk a (halachikusan tiltott) vegyes házasságokkal? (vegyes házasság egy zsidó és egy nem zsidó fél között kötött házasság) A vegyes házasságban nehéz a zsidó értékek továbbadása, mert a hagyományok megélése nagyon szűkös keretek között lehetséges, ha csak az egyik fél zsidó.
Még több Kibic
Idén is hatalmas, közös purimi buli a Bálint Házban
Az Eszter könyvét olvassák fiúk és lányok, laikusok és rabbik együtt, lendületesen, vetítéssel illusztrálva, hogy mindannyian követni tudjuk.
Hanukarácsony és a vegyes házasságban élők dilemmája
A JTA cikke amerikai példákon mutatja be, hogyan birkóznak a zsidó-keresztény vegyes házasságban élő párok azzal a dilemmával, amit a hanuka és a karácsony egybeesése jelent a számukra. Történeteikből és egy rabbi tanácsából talán a hazai vegyes házasságban élők is inspirációt nyerhetnek.
Miért helytelen zsidó karácsonynak nevezni a hanukát?
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
