Kemény Ferenc és felesége a gettóba zárás és deportálás, a megaláztatás és a biztos halál elöl menekülve, 1944. november 21-én önkezükkel vetettek véget életüknek.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és Budapest XIII. kerület Önkormányzata Dr. Kemény Ferenc és Schäffer Jolán botlatókövét helyezi el 2021. november 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, utolsó lakhelyük, a XIII. kerület Pannónia u. 14. sz. ház előtt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, a Magyar Olimpiai Bizottság alapítója és első titkára, valamint felesége Schäffer Jolán a gettóba zárás és deportálás, a megaláztatás és a biztos halál elöl menekülve, 1944. november 21-én önkezükkel vetettek véget életüknek.
A résztvevőket köszönti Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke és Csiga Gergely, Budapest XIII. kerület alpolgármestere. A megemlékezésen részt vesz Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Kemény Ferenc életútját Dr. Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója ismerteti. Közreműködik Takáts Andrea színművész.
Kohn (más forrásban Kaufmann) Ferenc 1860. július 17-én született Nagybecskereken. Tanulmányait Budapesten végezte. Már 23 évesen matematika-fizika, majd francia-német szakos tanári diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt áttért a keresztény hitre. Négy szemeszter hallgatott a párizsi Sorbonne egyetemen, ahol megismerkedett az újkori olimpiai mozgalom vezéralakjával, Pierre de Coubertin báróval, akivel jó baráti viszonyt alakított ki.
Mikor 1894-ben a Sorbonne egyetem dísztermében egy sportfórum keretében, Courbertin lelkesítő előadásának nyomán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A báró az elsők között hívta meg a bizottság tagságába Kemény Ferencet. Kemény Ferenc tagja volt annak a hétfős társaságnak, amely elkészítette azt az Olimpiai Chartát, amely alapelveiben ma is érvényben van.
A nemzetközi alapok letételét követően Kemény Ferenc hozzálátott a magyar olimpiai mozgalom megszervezéséhez. Munkájának eredőjeként 1895. december 19-én, Budapesten megtarthatta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Bizottság. A testület elnökévé Berzevinczy Albertet, titkárának Kemény Ferencet választották.
41 esztendős korában lépett frigyre katolikus szertartás szerint a szintén zsidó származású Schäffer Jolánnal. A nyilas hatalomátvételt követően korai kikeresztelkedése ellenére is gettóba kellett vonulniuk. Az ekkor 84 éves tudós, egykori sportdiplomata és békeharcos nem vállalta ezt a megpróbáltatást és feleségével együtt 1944. november 21-én öngyilkosságot követett el.
