Önálló tantárgy lesz a zsidóság története és a holokauszt Romániában

Az új tantárgyra vonatkozó tantervet, tankönyveket és módszertant az oktatási minisztérium fogja kidolgozni az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézettel és a holokausztmúzeum tiszteletbeli tanácsának tagjaival közösen.

A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában A zsidók története. A holokauszt című új tantárgyat. Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.

Az oktatási kerettörvény módosításánál – a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kezdeményezőként vállalt szerepet.

„A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére” – idézte Novák Csaba-Zoltánnak, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnökének parlamenti felszólalását az RMDSZ hétfői hírlevele.

Elszaporodtak Romániában az antiszemita megnyilvánulások a koronavírus-járvány alatt

A törvénykezdeményezést 107 szavazattal 13 ellenében hétfőn fogadta el a szenátus. A tervezetet csaknem két héttel korábban a képviselőház hasonló szavazataránnyal fogadta el. Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak. Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét Romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története.

A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.

A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceausescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.

80 éve történt az egyik legvéresebb pogrom a zsidóság történelmében

Kapcsolódó cikkek

Különleges utazókiállítással mutatja be a holokausztot az Élet Menete Alapítvány

2024.09.11.14 óra ago
Az alapítvány legújabb és eddigi legkülönlegesebb szemléltető oktatási anyaga az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborok óriás makettjeinek segítségével mutatja be a holokausztot és annak szélesebb kontextusát.

Új főigazgatóját keresi a Lauder Iskola

2024.08.28.2 hét ago
A jelenlegi főigazgató, Horányi Gábor maga kezdeményezte a vezetőváltást. Az iskolát fenntartó kuratórium pályázatot írt ki a főigazgató pozíciójára a 2025/26-os tanévtől.

Túlléptek-e a hazai zsidó iskolák a gyűjtő- vagy elitiskola szerepeken?

2024.07.30.1 hónap ago
A Zsidó Közösségi Fórum június végén megtartott, De addig mi lesz? elnevezésű konferenciáján Zeitler Ádám, az OR-ZSE rabbihallgatója, a Lauder vallási vezetője, a Milestone Intézet egyik alapítója beszélgetett a BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Lauder Javne Iskola vezetőivel arról, hogy milyen megkülönböztetett feladata van ma Magyarországon a zsidó iskoláknak, és milyen jövőkép mentén alakítják tevékenységüket a mai Magyarország viszonyaihoz.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »