A zsidókat a magyar nacionalisták kizsákmányolónak látták, valamint baloldalinak és liberálisnak. A szlovák nacionalizmus azonban új elemmel bővült: a zsidót nemzeti alapon magyarnak vagy magyarbarátnak tartották.
Alig ismert, de izgalmas és a magyarországi történetekhez sok szállal kapcsolódó, tarka világ a szlovákiai zsidóság sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy a második világháború után szlovák és magyar oldalon keletkezett történelmi sérelmek – lakosságcsere, 1968-as katonai bevonulás – újabb, ki nem beszélt traumákat jelentettek. Éppen ezért van különleges emlékezetpolitikai jelentősége magyar szemmel is, hogy 2021 szeptember 9-én, a nyolcvan évvel ezelőtt megjelent, a szlovákiai zsidóságot emberi jogaitól és szabadságuktól megfosztó és később deportálásukat eredményező Zsidó Kódex elnevezésű törvénygyűjtemény miatt a szlovák kormányfő elnézést kért, írja a Jelen.
A Monarchia idején a magyar és szlovák nacionalista politikusok a zsidókat gazdasági téren ugyanúgy kizsákmányolónak látták, politikai szinten pedig baloldalinak és liberálisnak. A szlovák nacionalizmus azonban új elemmel bővült: a zsidót nemzeti alapon nem tartották szlováknak, hanem magyarnak vagy magyarbarátnak. Ennek oka a Monarchia magyar politikai elitje és a helyi zsidóság között létrejött íratlan társadalmi szerződés volt. Karády Viktor szociológus szerint a zsidóság kulturálisan, nyelvileg asszimilálódott a magyarsággal, cserébe a magyar állam polgári-jogi védelmet nyújtott számukra és részt vehettek a társadalmi életben. Csakhogy a nemzetiségek, így a szlovák nemzeti elit, a hasonló asszimilációs ajánlatot nem fogadta el a magyar politikai elittől.
A történelmi Magyarország összeomlása és háborús kudarca miatt a zsidóság lett a bűnbak állítólagos „nemzeti hűtlenségük” miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Alig tudunk valamit a koncentrációs táborokban elpusztult nők sorsáról
