A náci alakulatok 1941. szeptember 29-30-án mintegy 34 ezer zsidó férfit, nőt és gyereket lőttek agyon a Kijevben lévő Babij Jar-i szurdokban.
A keleti zsidóság totális kiirtására specializálódott halálbrigádok egyike, a Paul Blobel SS-Standartenführer által parancsnokolt Einsatzgruppe C 4a jelzésű egysége 1941. szeptember 28-án, közvetlenül a reguláris csapatok bevonulása után plakátokat helyezett el Kijev városában. A felhívás a helybéli zsidósághoz szólt: a német megszállók arra kötelezték a településen élő zsidókat, hogy szeptember 29-én gyülekezzenek a város szélén lévő temetőnél. Azokat, akik ezt nem teljesítik, a német hadvezetés halálbüntetéssel fenyegette.
Másnap harmincezernél is több civil gyűlt össze a megadott helyen. Rettegtek attól, hogy táborokba internálják őket, és soha nem térhetnek vissza az otthonaikba. Miután a kijevi zsidók összegyűltek, a katonák parancsot adtak az indulásra. A civilek hosszú sorban hagyták el a várost, a halálraítéltek menete a Babij Jar-i szurdok irányába vonult. A német tábori rendőrség egyenruháját viselő katonák elkezdték terelni őket: botokkal, vagy puskájukkal ütötték a foglyokat, a nőket és gyermekeket sem kímélve.
Az út végén a foglyoknak át kellett adniuk a csomagjaikat, le kellett vetkőzniük, és a halálmenet utolsó kilométerét meztelenül kellett megtenniük. A végső állomás a Babij Jar-i szurdok volt: egy 400 méter hosszú, 40-80 méter mély bemélyedés. A zsidókat csoportokra osztották, majd az első csoportot bevezették a szurdokba. A kiszolgáltatott emberekkel szemben MG-34-es géppuskások álltak fel és a kivégzést igazgató tiszt parancsára hosszú sorozatot adtak le rájuk. A sortűz után néhány SS-katona megvizsgálta a testeket, és közvetlen közelről újabb lövéseket adtak le a túlélőkre.
Mire az Einsatzgruppe C bevégezte feladatát, 33 771 polgári személy teteme feküdt a 400 méter hosszú mélyedésben, és az egymásra halmozott hullák feltöltötték a szurdokot. Az öldöklés másfél napon át tartott, és a 150 fős halálbrigád óránként 1000 személyt gyilkolt meg. A mészárlást oly alapossággal hajtották végre, hogy alig néhányan élték túl a vérfürdőt. A következő hónapokban a németek több tömegkivégzést is végrehajtottak Babij Jarnál, az ukrán nacionalista, szovjet kommunista, cigány áldozatok összlétszáma meghaladta a 100 ezret.
A világ legnagyobb holokauszt emlékközpontja épül a Babij Jar-i mészárlás helyén
„Két szó, amely mögött több mint 100.000 emberélet áll. Két szó, amely mögött milliók megnyomorított sorsa áll. Két szó, amely mögött a zsidó és az ukrán nép 80 éves közös fájdalma áll. Babin Jar. Két rövid szó, amely két rövid lövésnek hangzik, de hosszú és szörnyű emlékeket hordoz generációk számára”
– fogalmazott közleményében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna első zsidó származású elnöke, aki szintén részt vett a mészárlás helyszínén felállított menórát formáló emlékműnél tartott megemlékezésen, ahol virágokat és koszorúkat helyeztek el katonák, gyerekek és az áldozatok hozzátartozói. (Wikipédia, Ynet)
