Így ünnepelték a szukotot a fronton az izraeli katonák a jom kipuri háborúban

Bár felmentést kaptak, a szukoti micvák megtartása némi örömet és otthonérzetet nyújtott a nehéz napokban a fronton szolgáló katonák számára.

Bár a háború a zsidóság legszentebb napján lepte meg Izraelt, a harcok a szukot ünnepének időszakában is folytatódtak. Az izraeli katonák különböző módokat találtak az ünnep megtartására, miközben az előrenyomuló ellenséget próbálták feltartóztatni a Golán-fennsíkon és a Sínai-félszigeten.

Szukoti sátor egy izraeli katonai járművön (Fotó: Nathan Fendrich/Pritzker Család Nemzeti Fotográfiai Gyűjtemény/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Az izraeli védelmi erők főrabbija, Mordecháj Piron kiadott egy közleményt, hogy a háborús időszakban a katonák fel vannak mentve a szukoti micvák (vallási kötelességek) alól. „Kötelességük ilyenkor az ellenség teljes legyőzése és megsemmisítése” – jelentette ki a rabbi –, „és aki nem képes a szukában (szukoti sátor) való ülés micváját teljesíteni, az mentesül ez alól”.

Piron rabbi közleményének ellenére voltak olyan katonák, akik mégis megpróbálták betartani a szukában való ülés micváját, akár még a fronton is. Valószínűleg az hajtotta a harctól megfáradt katonákat, hogy már vágytak egy kicsit az ünnepi hangulatra, egy rövid szusszanásra.

Szukoti sátor egy izraeli katonai járművön (Fotó: Eli Landau/Pritzker Család Nemzeti Fotográfiai Gyűjtemény/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

„Az elkeseredett harcok ellenére nem lehet elfelejteni, hogy a civil élet is folytatódik. A frontvonalon felfedeztünk egy rögtönzött szukát: egy ágakkal díszített csapatszállító járművet, teljesen kóser”

– írta a harcokat a frontról követő AlHamismar nevű újság tudósítója.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár gyűjteményeiben számos ritka felvétel található, amelyeken katonák rögtönzött szukoti sátrakat állítanak fel dzsipeken és más katonai járműveken. Lehet, hogy ezek a kreatív sátrak nem mindegyike felelt meg a zsidó törvények szerinti követelményeknek, de a fronton szolgáló katonák számára némi örömet és otthonérzetet nyújtottak a nehéz napokban.

Szukoti sátor egy izraeli katonai járművön (Fotó: Nathan Fendrich/Pritzker Család Nemzeti Fotográfiai Gyűjtemény/Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Az 1973-as szukoti ünnep a két fronton vívott kétségbeesett harcok árnyékában kezdődött, a zsidó állam fennmaradása miatti komoly aggodalmak közepette. A nyolc napos ünnep végére azonban elérkezett a fordulópont a harcokban, az izraeli hadsereg erői a védekezésről ekkor tértek át a támadásra. A Maariv című lap újságírója október 17-én már szíriai területről ekképpen tudósított:

„A Husnija felé vezető főúton – két sérült tank között – sárguló nádfedelet fúj a szél, amely egy rögtönzött szukoti sátrat takar. Egy katona a műszaki alakulatból meséli: »A páncélos hadosztály srácai állították fel a sátrat. Igen, sikerült teljesíteniük a micvát, hogy beleüljenek, mielőtt elindultak volna, hogy megsemmisítsék az utolsó ellenséges zónát a Husnija-elágazásnál«.”

(HaSzafranim – Az Izraeli Nemzeti Könyvtár blogja)

Még több Kibic

Hanukarácsony és a vegyes házasságban élők dilemmája

2024.12.25.2 hónap ago
A JTA cikke amerikai példákon mutatja be, hogyan birkóznak a zsidó-keresztény vegyes házasságban élő párok azzal a dilemmával, amit a hanuka és a karácsony egybeesése jelent a számukra. Történeteikből és egy rabbi tanácsából talán a hazai vegyes házasságban élők is inspirációt nyerhetnek.

Miért helytelen zsidó karácsonynak nevezni a hanukát?

2024.12.25.2 hónap ago
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

Budapest különböző pontjain érné el a zsidókat az EMIH új micvamobilja

2024.10.01.5 hónap ago
A járművet naponta egy-két órán keresztül a Cipők a Duna-parton emlékműnél lehet megtalálni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »