A zsidó naptárban hatféle évhossz szerepel, és akár 30 nappal is eltolódhat egy-egy ünnep időpontja az előző évi Gergely-naptári időponthoz képest. Idén szeptember 7-én lesz zsidó újév, azaz Rosh Hasana.
A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, és az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával. Ez idén szeptember 7-ére esik majd, ekkor lesz Rosh Hasana, és ekkor kezdődik az 5782-dik év.
Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, ezért a zsidó vallási ünnepek akár 30 nappal is eltolódhatnak a következő évben a hivatalos Gergely-naptárhoz képest. Ráadásul a zsinagógai naptárban bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek.
A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapul, amelyben lényegében hatféle évhossz létezik. Van három „normális” év és háromféle szökőév.
A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó-naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap.
A luáchot, azaz a zsidó kalendáriumot a csillagászatban jártas tudós papok készítették. A kutatók szerint Jehuda Hanashi rabbi és II. Hillél rabbi dolgozta ki a zsidó naptár alapjait a II-dik században, ám Szoboszlai Endre csillagász szerint a zsidók nem voltak kiemelkedő kutatói az égboltnak.
A naptárat minden évben újra kellett szerkeszteni. Szoboszlai szerint valószínű, hogy azért maradt ilyen bonyolult a zsidó naptár és sokáig azért nem jeleskedtek zsidók a csillagászatban, mert a Biblia egy helyen tiltást fogalmaz meg ezzel a tevékenységgel kapcsolatban.
