Feltárták a nácik által elpusztított vilniusi Nagy Zsinagóga maradványait

300 évig imádkoztak zsidók a vilniusi Nagy Zsinagógában, amelyet a nácik felgyújtottak, majd a szovjet hatalom befejezte a pusztítást.

Izraeli, litván és amerikai régészek hat éven tartó munkájának eredményeként sikerült feltárni a nácik és a szovjetek által lerombolt vilniusi Nagy Zsinagóga maradványait, közölte az Izraeli Régiségügyi Hatóság. Az ásatások során előkerült többek között a zsinagóga tóraszekrénye és a bima, az az emelvény, amelyen a Tórát olvasták annak idején.

נחשפו במלואם שרידי ארון הקודש ובימת בית הכנסת הגדול בוילנה

English Follows* בוילנה שבליטא, הושלמה בשבועות האחרונים חשיפתם של ארון הקודש ובימת בית הכנסת וארון הקודש של בית הכנסת הגדול אשר חרב לפני כ- 60 שנה בידי הנאצים והסובייטים. כך הודיעה היום (ה’) בצהרים משלחת החפירה הישראלית-ליטאית, אותה מנהל ארכיאולוג רשות העתיקות, ד”ר יוחנן (ג’ון) זליגמן.

A 17. századi vilniusi zsinagóga és az azt körülvevő, Sulhojf néven ismert zsidó közösségi központ 300 évig működött a litván fővárosban. A nácik 1941-ben felgyújtották a zsinagógát, miközben elpusztították a város 80 ezer fős zsidó közösségét. Majd a szovjet halalom 1956-ban lerombolta, ami megmaradt belőle, és egy iskolát építettek a betemetett romok fölé. A bima az iskola padlója alól került elő.

Amikor a régészek megkezdték a feltárást, hogy megkeressék a tóraszekrényt és a bimát, ahonnan zsidók nemzedékei 300 egymást követő éven át olvasták a tóratekercset, világossá vált a számukra, hogy a zsinagóga központi része a szovjet pusztítás következtében nagymértékben megsemmisült. Így is sikerült megtalálni a bimára felvezető lépcsők nyomait, amelyek jól látszanak a zsinagógáról készült korabeli felvételeken, illetve feltárták a napsugarakra emlékeztető mintázatú padlót, amely létezéséről addig a régészek sem tudtak.

Fotó: Izraeli Régiségügyi Hatóság

Ezen kívül befejeződött a bima teljes feltárása, és a Nagy Zsinagóga tetejét tartó négy hatalmas oszlop egyikének teljes maradványa is előkerült. Tegnap pedig a régészek a tóraszekrény előtt rábukkantak egy ezüstből készült jádra, egy kéz formájú mutatópálcára, amelyet a Tóra olvasása közben használnak, hogy a felolvasó tudja pontosan hol jár a szövegben.

A Sulhojf sokáig a litván zsidó közösség központja volt. 12 zsinagóga és imaház tartozott hozzá, továbbá mikve (rituális fürdő), a közösségi tanács épülete, kóser húsboltok, a litván talmudista Mattitjahu Sztrasunról elnevezett híres könyvtár, illetve a Vilnai Gáon, Elija ben Slomó Zalman rabbi szemináriuma és még sok más épület. (Ynet, Times of Israel)

Héber feliratos érméket bocsátottak ki Litvániában a híres vilniusi rabbi tiszteletére

Még több Kibic

Breier Ádám első könyve friss értelmezést ad egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak

2025.05.19.16 óra ago
A Hetvenegy farkas egy férfi lélektani regény, amelyben mágikus realizmus, a zsidó főhős hitkeresése, szexuális bántalmazás, de leginkább az önreflexió manapság kicsit sem divatos eszméje bukkan fel. A nagy sikerű Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének első könyve az idei Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában.

Szabó István életműdíjat kapott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon

2025.05.19.18 óra ago
A filmfesztiválon levetítették az Oscar-díjas rendező A napfény íze című filmjének felújított változatát, amelyről elhangzott: „nagyon is aktuális, annak ellenére, hogy igazi filmklasszikus”.

Nemes Jeles László új filmje október 23-án érkezik a magyar mozikba

2025.05.14.6 nap ago
Az Árva című film 1957 tavaszán, Budapesten játszódik.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »