Az Élet Menete Alapítvány a budapesti Vasúttörténeti Parkban, roma szervezetek pedig az Egyetem téren megrendezett Szavak, melyek tettekhez vezettek című szabadtéri kiállítással emlékeztek a roma holokauszt nemzetközi emléknapján.
Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
Az emléknap alkalmából megemlékezést tartott az Élet Menete Alapítvány a budapesti Vasúttörténeti Parkban, ahol szervezet vagonkiállítása is látható. Az eseményre Bihartordáról érkeztek fiatalok, akik a megemlékezést követően az Élet Menete emlékművet is meglátogatták, és ott Forgács János holokauszt-túlélővel folytattak beszélgetést.
Szavak, melyek tettekhez vezettek címmel szabadtéri kiállítással emlékezik a roma holokauszt áldozataira hétfőn, a nemzetközi roma holokauszt emléknapon a budapesti Egyetem téren a Phiren Amenca Hálózat nemzetközi diákszervezet, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány, a RomNet és a Civil Tanács Egyesület, számolt be az MTI.
A 18 óráig látható kiállítás célja közelebb hozni az érdeklődőkhöz a roma holokauszthoz vezető eseményeket – mondta el az interaktív tárlat hétfői megnyitóján a Phiren Amenca nemzetközi igazgatója.
Herfort Marietta emlékeztetett: minden a szavakkal kezdődött. Szavakból törvények születtek, majd azok, szabadon értelmezve, tettekhez vezettek. Olyan tettekhez, amelyek Európa történelmének legsötétebb korszakát hozták el. Mint hozzátette, a kirekesztést megvalósító rendelkezések nem az utcákon, hanem a magyar országgyűlés épületében lettek elfogadva, és bár csaknem 100 év telt el, az elnyomó retorika és politika ma is jelen van társadalmunkban.
Herfort Marietta felidézte, hogy 1944. augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban több mint 4300 romát gyilkoltak meg. Ezen a tragikus napon világszerte rájuk és arra az 500 ezer – 1,5 millió roma emberre emlékeznek, akiket a második világháború alatt gyilkoltak meg Magyarországon és Európában. Előttük hajt fejet a hétfői kiállítás is, amely arra is figyelmeztet, hogy mindenki személyes felelőssége és feladata szembeszállni mindenféle elnyomásra, kirekesztésre törekvő ideológiával és szavakkal – hangsúlyozta.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija megnyitó beszédében a kolozsvári Halberstam rabbi emlékét idézte fel, akinek a nácik feleségét és tíz gyermekét is a halálba küldték, ő pedig munkaszolgálatosként élte túl a vészkorszakot. A háború után mégis rögtön hozzálátott a közösségépítéshez, először Kolozsváron, majd Izraelben, úgy vélte ugyanis, hogy a zsidó nép győzött azzal, hogy túlélte a holokausztot – tolmácsolta Halberstam rabbi üzenetét Köves Slomó.
Figyelmeztetett azonban arra is: ha a szavak nem vezetnének tettekhez, akkor is mindenkinek meg kellene fontolnia, mit mond, hiszen egy rossz szó tönkre tud tenni egy embert lélekben, egy jó szó pedig fel tudja emelni. A diszkriminációt, kirekesztést elszenvedettek meg is húzhatják magukat, de helyesebb, ha nem hagyják magukat elbizonytalanítani, hanem még büszkébben emelik fel a fejüket – hangsúlyozta Köves Slomó.
Beer Miklós, a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke elmondta, augusztus 2. az emlékezés döbbenetes napja, és a távolból ma is a jelennek üzen. Fontos végiggondolni, hogyan lehet az, hogy emberek azon kezdjenek gondolkodni, kinek van joga az élethez, és kinek nem, mindenki Isten gyermekeként születik ugyanis a világra – emelte ki.
Nem elég csak emlékezni, nem elég csak elfogadni, hanem testvérként kell tekinteni egymásra. A társadalom közömbössége ugyanúgy oka minden kirekesztésnek, minden megkülönböztetésnek, mint a rossz szavak, tenni kell tehát azért is, hogy minden kisgyerek esélyt kapjon – mondta el a megnyitón Beer Miklós.
