Ezzel a fallal álltak szemben a babilóniaiak mielőtt elpusztították volna a várost i. e. 586-ban.
Az ókori Jeruzsálem keleti védfalának maradványaira bukkantak izraeli régészek, adta hírül a Ynet. A most feltárt szakasz összeköti a fal már korábban megtalált maradványait, így az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint képesek lesznek rekonstruálni, hogy pontosan hol húzódott az a fal, amely az ókori Júdea egykori fővárosát vette körül.
A korábban feltárt részekkel a kutatók számára lehetségessé válik a fal további 30 méterének 2,5 méteres magasságig és nagyjából öt méteres szélességig történő nyomon követése. A most megtalált falszakasz is hasonló méretű.
A frissen feltárt falmaradvány alapján a kutatók szerint elmondható, hogy a Királyok második könyvében leírtakkal ellentétben, a Jeruzsálemet megtámadott babilóniai seregek nem rombolták le a városfalat minden oldalról. A keleti városfalnak ez az újonnan megtalált, fennmaradt szakasza ugyanis azt bizonyítja, hogy valószínűleg nem a keleti határ teljes hosszát rombolták le valójában a hódító babilóniaiak.
The missing section of the First temple city wall of Jerusalem was exposed at the City of David
Archaeological excavations in the @City of David National Park have uncovered the remains of the city wall, which was built during the Iron Age – the days of the First Temple in the Kingdom of Judah, to protect Jerusalem from the east.
A most előkerült falat valamikor az i. e. szerinti 8. és 7. század körüli időszakban emelhették a város védelmére. Az azonban egyelőre nem világos, hogy asszírok i. e. 701-es támadása előtt vagy után épülhetett a védfal. Az izraeli régészek abban reménykednek, hogy a további kutatások segítségével pontosabban sikerül majd megállapítani a falmaradvány korát.
A falrészletet a régészek pár nappal tisá beáv előtt mutatták be a sajtó számára. Ezen a gyásznapon emlékezik meg a világ zsidósága az első és második Szentély pusztulásáról.
