Gyöngyösön található az egyetlen status quo ante zsinagóga, ez a harmadik irányzat a neológia és az ortodxia mellett, amelynek egyik legnagyobb közössége élt régen a városban. A tervek szerint a helyi zsinagógák a zsidók és a keresztények közötti hidat kívánják építeni.
15 millió forintos támogatásból újul meg a gyöngyösi kis zsinagóga, mely az Együttélés Háza elnevezésű, egyedülálló vallási-, kulturális komplexum részeként szolgálja majd a vallások közötti összetartást. Az itt szervezett közösségi események a zsidók és a keresztények közötti hidat építik, közös történelmi keretbe foglalva a hazai és a határon túli zsidóságot, s az eltérő vallási kultúrákat.
A tervek szerint a nagy zsinagógában alakítják ki az Együttélés Háza elnevezésű vallási- és kulturális központot, amelyet csak a legnagyobb ünnepeken használnak majd vallási helyszínként. Egyébként foglalkoztatási központként üzemelne a nagyközönség számára, míg a kis imaház szakrális terében tudnak vallási szertartásoknak helyt adni, írja a kekesonline.hu.
Az ország második legnagyobb status quo zsidó közössége élt itt
Gyöngyösön már a 15. században is éltek zsidók, akik az egyik legrégebbi zsidó hitközséget alkották meg. A török hódoltság után az elvonuló törökökkel a zsidók is elhagyták a várost, majd az 1800-as évektől már folyamatosan zajlott a zsidó közösség újraépítése. A gyöngyösi zsidó hitközség a 20. századra egy jelentős, több mint 2300 fős közösséggé alakult. A helyi zsidók vállalkozásokat hoztak létre, malmokat működtettek, szőlőt telepítettek, részt vettek a fafeldolgozásban, s Mátrafüred település kialakításában is döntő szerepük volt. A zsidóság 1869 után 3 irányzatot képviselt: az ortodox, a neológ és a status quo irányzatokat.
Utóbbi irányzat valamikori központja Debrecen volt, az ország második legnagyobb status quo közössége pedig – még Trianon előtt – Gyöngyösön volt. A gyöngyösi zsidóság több mint 75%-a, azaz mintegy 800 fő hozzájuk tartozott, a maradék szűkebb kör a vallásos ortodox irányzathoz. A zsinagóga, az eredeti nagy imaház az 1917-es tűzvészben leégett, majd 1920-ban ideiglenesen megépült helyette a kis imaház. 1930-ban az akkor már méltán ismert tervező, Baumhorn Lipót tervei alapján készült el a mai is látható nagy zsinagóga, amely még romjaiban is kivételesen gyönyörű.
Ez ma az egyetlen élő status quo ante zsinagóga Magyarországon
Weisz Péter, a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség- és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnöke, a Bugát Pál Kórház főigazgatója elmondta, hogy 2014-ben gyöngyösi és Gyöngyösről elszármazott zsidók segítségével támasztották fel a gyöngyösi status quo ante zsidó közösséget.
A status quo ante az 1868-69-es kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a irányzata, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadókhoz (neológ), sem az azokat elutasítókhoz (ortodox). Az elnevezés a latin „azt [mármint a kongresszust] megelőző állapot” kifejezésből származik, és azt tükrözi, hogy ezek közösségek a szakadást megelőző, egységes állapotot tekintették kívánatosnak. Liturgikus, modernizációs szempontból inkább az ortodoxiához álltak közel.
A zsidó-keresztény együttélésnek akarnak emléket állítani
A gyöngyösi közösség egyik első feladata volt, hogy a nagy zsinagógát vissza kellett vásárolniuk, amely a rendszerváltás idején magánkézbe került és bútorraktárként működött.
A közösség azzal a céllal vásárolta vissza a nagy zsinagógát, hogy létrehozzák – Európában egyedülálló módon – az Együttélés Házát. Ezt a zsidó-keresztény együttélésnek emléket állító múzeumot a 2000-es évek elején Schweitzer József, akkori országos főrabbival együtt álmodta meg a gyöngyösi közösség.
Weisz Péter szerint később az ő ötletük alapján megvalósult Magyarország egyik legszebb zsinagógájának, a nemrég újra megnyílt budapesti Rumbach utcai zsinagóga koncepciója is.
Az elképzelések szerint az Együttélés Háza nem klasszikus múzeum lesz, hanem egy kulturális foglalkoztatási központ, ahol kulturális- és vallástörténeti előadásokat tartanak majd. Azt szeretnék majd itt bemutatni, hogy zsidó és keresztény történelem, kultúra hogyan kapcsolódik egymáshoz.
A mostani felújítás a Magyar Templom-felújítási Program keretében valósul majd meg.
