Meghalt Perczel Anna, a pesti zsidónegyed védelméért létrejött Óvás! Egyesület alapítója

A VII. kerületi zsidónegyed megőrzéséért, sajátos hangulatának, kultúrájának, épületeinek védelméért küzdő építész-urbanista vasárnap hajnalban hunyt el.

„Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele!”

– osztotta meg a gyászhírt Facebook-oldalán az a régi pesti zsidónegyed múltjának és épületeinek, hagyományainak és lakóinak megőrzéséért, védelméért alakult Óvás! Egyesület, amelynek Perczel Anna alapítója és elnöke volt.

 

Perczel Anna 1942-ben született Párizsban, építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. Négy évig Algériában, illetve Mozambikban élt, olvasható a hvg.hu cikkében.

Perczel Anna az épített és a természeti környezetre pótolhatatlan értékként tekintett, a rombolás helyett a budapesti történelmi városrész, a VII. kerületi zsidónegyed megőrzéséért, sajátos hangulatának, kultúrájának, épületeinek védelméért küzdött. 2004-ben többedmagával megalapította az Óvás! Egyesületet, amelyben építészek, szociológusok, történészek, várostervezők dolgoznak azon, hogy az UNESCO-védelem alatt álló városrészben a múlt emlékei megmaradhassanak.

FUGA mikrokozmosz 100: Perczel Anna

No Description

2007-ben megjelent Védtelen örökségben című könyvében egyesével veszi végig a zsidónegyed épületeinek történetét, a bennük egykoron élő családok, kereskedők sorsát, többek közt a Dob, az Akácfa, a Dohány, a Kazinczy, a Király utca házainak múltját és jelenét, írja a megemlékezésében a hvg.hu. A néhány évvel ezelőtt indított Kik éltek, kik építettek itt? elnevezésű kutatási projekt keretében az Óvás! Egyesület Perczel vezetésével azt vizsgálta meg, hogy milyen szerepe volt a zsidóknak Budapest kialakulásában és fejlődésében.

Perczel Anna 2011-ben Scheiber Sándor-díjat kapott, amelyet azoknak ítélnek oda, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás-, művelődéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén. Tavaly pedig Perika-díjjal tüntette ki az Építészfórum. Ez a szakmai díj olyan alkotóknak jár, akik az építészet mellett több tudományos és/vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtettek.

Budapest zsidó öröksége, a város nem lenne nélkülük

Kapcsolódó cikkek

Bródy Sándor úgy volt a legmagyarabb írók egyike, hogy közben öntudatos zsidó maradt

2024.09.06.2 nap ago
A 100 éve elhunyt író sírja az évforduló alkalmából újult meg a Kozma utcai zsidó temetőben.

Egy géniusz tragédiája és Újlipótváros történetei a Mazsike szeptemberi sétáin

2024.09.04.4 nap ago
Az egyik séta során rekonstruálására került egy teljes egészében elfeledett és egészen rendkívüli életút, egy másikon kiderül, hogy mi történt a nemzetközi gettóban, ahol Szép Ernő, Konrád György és sokan mások találtak menedékre.

Az egyre nehezebb anyagi helyzet miatt változik a Gólem Színház kávézójának nyitvatartása

2024.09.04.4 nap ago
Kárpótlásként újonnan érkező különleges gasztroeseményeket ajánlanak a látogatók figyelmébe.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »