A koalíciós megállapodások tervezetei azt jelzik, hogy a vallás és az állam kulcsfontosságú kérdéseinek reformjait fogja a leendő kormány a napirendjére tűzni.
A Yamina (Naftali Bennet) a Yesh Atiddal (Yair Lapid) kötött koalíciós megállapodása megemlíti a zsidó betérés rendszerének reformját, a kóser szolgáltatások nyújtását és a főrabbik megválasztásának módját.
A Yisrael Beytenu (Avigdor Lieberman) a Yesh Atiddal kötött megállapodása szintén említi a kóserság és a betérés reformjait, de sokkal több vallási és állami kérdéssel foglalkozik, ideértve a polgári házasságra vonatkozó rendelkezéseket, a nyugati falhoz való imahozzáférési megállapodást, az ultraortodox oktatási rendszert, valamint a kereskedelmet és a tömegközlekedés használatát szombaton.
De a Yamina-Yesh Atid megállapodás kifejezetten kimondja, hogy a vallási és állami kérdések jelenlegi status quo-jának reformjára csak akkor kerül sor, ha a koalíción belül megegyezés születik az ilyen változások végrehajtásáról.
Ez lényegében azt jelenti, hogy Yisrael Beytenu, valamint a baloldali és liberális koalíciós partnerek kívánt vallási és államreformjai csak akkor valósulnak meg, ha Yamina beleegyezését adja hozzájuk, írja a jpost.com elemző cikkében.
Könnyítenek a zsidóságba való betérési folyamaton
A Yamina a Yesh Atiddal kötött koalíciós megállapodása négy fő javaslatot tesz a vallás és az állam ügyeinek megváltoztatására.
Az áttérés kapcsán a megállapodás előírja, hogy az új vallásügyi miniszter, aki valószínűleg a Yamina képviselője, Matan Kahana lesz, lehetővé teszi az önkormányzati vezető rabbik számára, hogy betéréseket hajtsanak végre.
Ez a javaslat intenzív ellenállást váltott ki a főrabbikból, Yitzhak Yosef-ből és David Lau-ból, valamint az ultraortodox pártokból még 2014-ben, amikor Elazar Stern képviselő kidolgozott ilyen
A jogszabály decentralizálná a betérés ellenőrzését, és jelentősen korlátozná a főrabbik folyamatra gyakorolt befolyását. Az javaslat lehetővé tenni például a kiskorúak betérését, és általában az enyhébb kritériumokat alkalmazna a betérésekkor. Mindezt az ultraortodox intézményi vezetők hevesen ellenzik.
Ez a javaslat megegyezik a Yisrael Beytenu által a Yesh Atiddal kötött megállapodásban rögzített átalakítási reformokkal, így elméletben úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben belső koalíciós konszenzus van.
Csökkentik a Főrabbinátus és az ultraortodoxok befolyását
A Yamina megállapodása azt is kimondja, hogy a vallásügyekért felelős miniszter eltörli a Főrabbinátus a kóserségi-felügyeleti monopóliumát, és elősegíti a piacon belüli verseny megteremtését és a normák egységesítését.
A megállapodás kitér arra is, hogy megváltoztatnák a főrabbikat választó választási testület felépítését, azzal a konkrét céllal, hogy „cionista főrabbit”, vagyis ne ultrortodoxot válasszanak. Jelenleg mindkét főrabbi az ultraortodox közösséget képviseli.
Végül Yamina megállapodása tárgyalja a rabbinikus bíróság felvételi bizottságának módosítását. Kimondja, hogy a bizottság elnöke a vallásügyi miniszter lesz, akinek jelentős szerepe lesz a kiválasztási folyamatban.
Ezenkívül biztosítaná, hogy két női képviselő is dolgozzon a bizottságban, egy a Yamina-ból, a másik pedig egy másik koalíciós pártból.
A tervek szerint jogszabályokat fogadnak el annak biztosítására is, hogy a bizottságban szereplő négy miniszter és koalíciós miniszterelnök közül kettő nő legyen a nemek közötti egyenlőség növelése érdekében.
Az alaptantárgyak minden diák számára kötelezőek lesznek
A Yisrael Beytenu a Yesh Atiddal kötött megállapodása számos egyéb sürgető kérdést tartalmaz az izraeli vallási élettel kapcsolatban.
Yisrael Beytenu megállapodása kimondja, hogy a koalíció „nemzeti célként tekint arra, hogy minden izraeli tanuló tanulja az alaptantárgyakat”.
Ez azért fontos, mert az ultraortodox fiúk többsége már az általános iskolában sem tanulja az alaptantárgyakat, például a matematikát, a természettudományt, a számítógépes tanulmányokat vagy az angolt, és ez a középiskolai években tovább fokozódik a köreikben.
Ez kulcsfontosságú kérdés a Yisrael Beytenu számára, mivel a rossz anyagi körülmények között élő ultraortodox közösség állami támogatásainak csökkentésére törekszik.
Az ultraortodox politikai és rabbinikus vezetés hevesen ellenzi az oktatási rendszerébe történő bármilyen beavatkozást, ezért tiltakozásokat és társadalmi feszültségeket eredményezhetnek a köreikben a fenti oktatási szabályok betartatása.
A polgári házasságot is lehetővé tennék Izraelben
Ezenkívül a Yisrael Beytenu megállapodása előírja, hogy olyan jogszabályokat kell elfogadni, amelyek Izraelben lehetővé teszik a polgári házasságot azoknak a pároknak, akik jelenleg nem házasodhatnak össze az országban.
Így a volt Szovjetunióból származó izraeli állampolgárok tízezrei köthetnének házasságot Izraelben, akik a zsidótörvény szerint nem számítanak zsidóknak, valamint a homoszexuális párok, és azok, akiknek az egybekelését a Főrabbinátus valamilyen más okból nem engedélyezte.
Bár a külföldön kötött polgári házasságokat a Belügyminisztérium elismeri, az ultraortodox pártok továbbra is ellenzik az izraeli polgári házasság intézményét.
Szombati tömegközlekedés és vásárlás engedélyezése
A Yisrael Beytenu a Yesh Atiddal kötött megállapodása azt is kimondja, hogy a két fél vállalja, hogy engedélyezi a tömegközlekedést szombaton, amit jelenleg az ország nagy részében törvény tilt, és a helyi önkormányzatoknak jogot adnak a kereskedelmi tevékenység, különösen a vásárlás engedélyezésére szombaton.
A progresszívek is helyet kapnak a Siratófalnál
Yisrael Beytenu továbbá ragaszkodott a koalíciós megállapodásában a 2016. évi nyugati fal-megállapodás beépítéséhez is, amely lehetővé teszi progresszív zsidó istentiszteletek tartását a Siratófalnál.
Bár az ultraortodox pártok eredetileg elfogadták ezt a megállapodást, a közösségen belüli belső nyomás visszalépésre késztette őket, és arra kényszerítették Benjamin Netanyahu miniszterelnököt, hogy 2017-ben határozatlan időre függessze fel a rendelkezést.
