A Horthyliget nevű internálótábor a Csepel-szigeten működött 1944-ben, amíg az ott őrzött foglyokat haláltáborokba nem deportálták.
A köztudatban ma már nem él a Horthyliget internálótábor emléke, az oda internáltak emlékét nem őrzi emlékmű, ezért a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) emléktáblát tervez felállítani a deportáltak és mártírok tiszteletére. Erről Schiffer János, az egyesület elnöke beszélt a mazsihisz.hu-nak.
A tervek szerint a táblát nem az egykori tábor helyszínén, hanem a IX. kerületben, a Boráros tér környékén helyezik majd el, hogy forgalmas helyen, és az egykori Horthyliget irányába menet mutatva emlékeztessen az áldozatokra. A NÜB jelenleg forrásokat gyűjt az emléktábla felállítására, támogatásokat kérnek és remélnek a magyar államtól, újságíró- és jogász érdekvédelmi szervezetektől, valamint zsidó közösségektől, illetve magánszemélyektől.
A Horthyliget nevű internálótábor 1944 márciusától 1944 augusztusáig működött a Csepel-szigeten, a Weiss Manfréd Művek egyik lebombázott gyártelepén, a mai Szigethalom területén. Több száz zsidó raboskodott itt, a kor neves újságírói és jogászai közül többeket is itt tartottak fogva.
A lebombázott repülőgépgyárban a foglyokat kényszermunkára osztották be, majd 1944 júliusában több transzportban haláltáborokba deportálták őket. Csepel szigetét 1944 július 30-tól súlyos légitámadások érték, az óvóhely nélküli internálótáborban sokan meghaltak. A horthyligeti internálótábort 1944 augusztus végén szüntették meg.
