A rendszerváltás idején sok fiatal próbált visszatalálni a hagyományokhoz. Mégis sokan maradtak érdeklődő kívülállók. Mi a szép a zsidó ünnepekben és mi tarthat mégis távol sokakat attól, hogy kapcsolódást találjanak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bodrogi Fűszeres Eszterrel, Darányi Andrással és Steiner Zsófiával.
A rendszerváltás idején újjáéledt a zsidó kultúra és vallás Magyarországon. Sok fiatal próbált akkoriban visszatalálni a hagyományokhoz. Voltak, akiknek sikerült beépíteniük a hétköznapjaikba a zsidó ünnepeket, voltak, akik a zsidó vallásos élethez tértek vissza. Mégis sokan maradtak egyszerűen csak érdeklődő civilek, ők a mai napig bizonytalanul mozognak a zsidó világban.
Eszter, András, Zsófi – mindhárman külön világot képviselnek.
Eszter tartja a szombatot, az ünnepeket, de nem él szigorúan vallásos életet.
András évekig élt Izraelben, először vallásos zsidóként kereste a helyét, később rájött, hogy nem feltétlenül kell a vallás ahhoz, hogy zsidónak érezhesse magát. Egy nem tartja a zsidó ünnepeket, mégis maceszrágó zsidónak tartja magát, aki ma nem tartja elképzelhetőnek, hogy valaha karácsonyozzanak otthon.
Zsófi hagyományőrző, de nem vallásos családban nőtt fel. 14 éves kora óta került egyre közelebb a zsidó valláshoz, és ma már fel sem merül számára az a kérdés, hogy ne tartson meg egy ünnepet.
Háromféle út, háromféle válasz, megközelítés, és még persze sok száz és ezer válasz létezik. Ahányan élünk zsidók ebben az országban.
Belefáradtam a maceszba – zsidó ünnepek magyar zsidók
A rendszerváltás idején újjáéledt a zsidó kultúra és vallás Magyarországon. Sok fiatal próbált akkoriban visszatalálni a hagyományokhoz. Voltak, akiknek sikerült beépíteniük a hétköznapjaikba a zsidó ünnepeket, volt, akik a zsidó vallásos élethez tértek vissza. Mégis sokan maradtak egyszerűen csak érdeklődő civilek, akik a mai napig bizonytalanul mozognak ebben a világban.
