Miért nincs még Izraelnek saját vakcinája?

Lassulni látszik az izraeli oltás tesztelésének üteme, a fejlesztésért felelős intézet igazgatója pedig váratlanul távozni kényszerül posztjáról.

Nagyjából egy évvel ezelőtt jelentette be a Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy kormányülésen, hogy Izrael az első országok egyike lesz, amely a koronavírus elleni oltóanyagot állít majd elő. Az ülésen részt vett Smuel Sapira professzor, az állami fenntartású Biológiai Kutatóintézet igazgatója, ő volt az ,aki meggyőzte a miniszterelnököt, illetve Naftali Benet akkori védelmi minisztert arról, hogy az általa vezetett intézményben kezdjék el a vakcina fejlesztéséhez szükséges kutatásokat.

A Nesz Cionába található Biológiai Kutatóintézet a miniszterelnöki hivatal és a védelmi minisztérium alá tartozik. Elsődleges feladata a vegyi és biológiai támadások elleni védekező eszközök fejlesztése. De külföldi lapértesülések szerint az intézmény laborjaiban kotyvasztják azokat a mérgeket is, amiket a Moszad használ ellenséges személyek likvidálásának céljából.

A vakcinát azóta sikeresen előállító nagy gyógyszergyártó cégektől eltérően az izraeli intézet nem rendelkezett korábbi tapasztalattal ilyen típusú védőoltások fejlesztésében. De az anyagi források tekintetében sem versenyezhet az állami intézmény mondjuk a Pfizer vagy más nagyobb gyógyszergyártó fejlesztésekre szánt költségvetésével.

Ennek ellenére már tavaly májusban jelentős áttörésről számoltak be a Biológiai Kutatóintézet munkatársai, amikor sikerült a koronavírust semlegesítő ellenanyagot előállítaniuk. Június végén arról szóltak a hírek, hogy hörcsögökön működik az izraeli vakcina. Augusztus elején pedig a védelmi miniszteri tárcát átvevő Beni Gantz bejelentette, hogy az ősz folyamán elkezdődhet az embereken végzett tesztelési folyamat.

A Brilife-nak elnevezett oltóanyag klinikai tesztelésének első fázisát november elején kezdték meg 80 önkéntes részvételével. Azóta a tesztelés második fázisánál járnak, de az ehhez szükséges 600 résztvevő toborzása akadályokba ütközött. Kiderült ugyanis, hogy a kísérelt alanyai nem kapják meg a védettség bizonyításához szükséges zöld igazolványt, mint a Pfizerrel beoltottak.

Ezért többen visszaléptek a tesztelésből, és félő volt, hogy nem fognak elég önkéntest találni a második fázishoz. Végül némi közbenjárással sikerült kilobbizni, hogy az tesztalanyok is megkaphassák a zöld igazolványt, annak ellenére, hogy még nem volt bizonyított a vakcina hatékonysága, illetve a résztvevők egy része eleve placebóval volt beoltva.

A héber egészség szóból eredő Brilife lesz az izraeli koronavírus oltás neve

Így viszont sikerült elég önkéntest toborozni a második fázishoz, amely várhatóan idén augusztusban fog befejeződni. A részeredmények biztatóak, az izraeli oltóanyag egyelőre hatásosnak bizonyul a brit és a dél-afrikai variánsokkal szemben, és biztonságosnak mutatkozik, de a végső következtetéseket csak a második fázis befejezését követően fogják levonni.

A 30 ezer ember bevonásával járó tömegteszteléses harmadik fázis csak ezután kezdődhet meg, amit már minden bizonnyal nem Izraelben fognak végrehajtani, hanem valamelyik kevésbé átoltott ázsiai, dél-amerikai vagy afrikai országban. Már több állam is bejelentkezett, hogy szívesen részt vennének, nem csak a tesztelésben, de annak finanszírozásában is. Ezzel együtt a több hónapig elhúzódó harmadik fázist, illetve az engedélyezési folyamatokat beleszámolva, nem valószínű, hogy ez év végéig Izraelnek saját vakcinája legyen.

Nemrég ráadásul váratlanul bejelentették, hogy Sapira professzor idén májusban távozik a Biológiai Kutatóintézet éléről. Bár izraeli lapok tudni vélik, hogy az igazgató a koronavírus elleni oltásfejlesztés csúszásai miatt nem folytatja munkáját az intézményben, a védelmi minisztérium közlése szerint csak egy előre eltervezett váltás fog lezajlani az intézet igazgatói posztján. (Haaretz, N12)