A VERITAS egy újabb történésze fejtette ki, hogy a numerus clausus nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó intézkedés volt

Ujváry Gábor a Kossuth Rádióban idézte meg Szakály Sándor nagy botrányt keltő kijelentését. A TEV szerint ezzel tudatosan figyelmen kívül hagyta az esemény történelmi kontextusban elfoglalt szerepét és jelentőségét.

A numerus clausus törvény volt a témája a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsora március 11-i adásának, amiben Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet Horthy-kori Kutatócsoportjának vezetője fejtette ki véleményét az intézkedéssel kapcsolatban. A történész többek között a következőket mondta az 1920-ban meghozott, a zsidóság társadalmi visszaszorítását célzó törvényről:

„Azt szoktam mondani, hogy itt nem jogfosztásról, hanem jogkorlátozásról van szó. Ez sem szép, mert sérti az állampolgári jogegyenlőséget, és ebből a szempontból roppant helytelen intézkedés volt, de azért nulladik zsidótörvénynek nem nevezhető.”

A történész úgy véli, azért nem, mert az kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult, tehát nem egy általános rendelkezés volt. A törvény ugyanis nem érintette azt, hogy az értelmiségi, gazdasági pályákon ki, hogy helyezkedjen el.

100 éves a zsidóság társadalmi visszaszorítását célzó numerus clausus törvény

Ujváry szerint egyébként ma is numerus clausus van az egyetemeken, hiszen nem vesznek fel mindenkit, akinek érettségije van. Az akkori törvényre pedig azért volt szükség, mert Trianon után a Magyarországra menekültek között nagyon sok volt az értelmiségi. A műsorvezető kérdésére a történész azért annyiban pontosított, hogy a szükséges alatt a felvételi létszám általános korlátozását, nem pedig a zsidó diákok számának korlátozását értette.

A VERITAS munkatársának megszólalására a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) egy közleményben hívta fel a figyelmet. Ebben Szalai Kálmán, a szervezet titkára megjegyzi, hogy „a numerus clausus törvény kapcsán annak jogfosztó vagy jogkorlátozó következményén polemizálni nem más, mint a magyar nyelvtani szabályok alapján keretezve értelmezni az eseményt, ami tudatosan figyelmen kívül hagyja a történelmi kontextusban elfoglalt szerepét és jelentőségét”.

„Ezen túl nélkülözi a folyamat végén bekövetkezett áldozatok iránti érzékenységet és kisebbíteni törekszik az események sorában kimutatható felelősség kérdését is”

– teszi hozzá a TEV titkára, aki szerint „a szómágia, az események történelmi kontextusból kiragadása csak félreértéshez, következményként egyes társadalmi csoportok megsértéséhez, ennek folyományaként pedig az elkerülhetetlen bocsánatkéréshez vezet”. Amit fenti kijelentései miatt Ujváry sem kerülhet el.

Nagyjából öt évvel ezelőtt Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója nagy felháborodást okozott hasonló megnyilvánulásával. A történész később meg is fejelte azzal, hogy szerinte nem csak a numerus clausus, de az összes, a Horthy-korszakban elfogadott zsidótörvények nem jogfosztást, hanem csak jogkorlátozást jelentettek a zsidók számára. Szakály kijelentései miatt a Mazsihisz és Köves Slomó is tiltakozott annak idején.

Szakály Sándort egyébként idén március 15-én „Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a történettudomány területén végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű kutatói munkája, különösen hazánk 1919 és 1945 közötti történelmi eseményeinek, illetve a korszak politika- és sporttörténetének kutatásában elért eredményei elismeréseként” Széchenyi-díjjal tüntette ki a kormány.