Az Izraelben történő reform betérések is számítanak ezentúl az állampolgárság megadásakor

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság döntése kizárólag az állampolgárság szempontjából releváns. A rabbinátust azonban továbbra sem kötelezi arra, hogy zsidóknak ismerje el a nem-ortodox betérőket.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság hétfőn arról határozott, hogy az Izraelben történt nem-ortodox, tehát a reform és a konzervatív irányzatok által betért személyeket zsidóként kell elismernie a belügyminisztériumnak, és megadni nekik az izraeli állampolgárságot. A döntés egy több mint 15 éve húzódó vitát zárt le, a kilenc bíróból álló testület azért hozott határozatot az ügyben, mert az állam éveken át nem rendezte a visszatérési törvény erre vonatkozó szabályozását.

A Legfelsőbb Bíróság döntése nem vonatkozik az olyan, ortodox rabbinátus által irányított intézményekre, mint a házasság vagy a temetkezés. A rabbinátust ugyanis nem kötelezi, hogy zsidókként ismerje el a reform vagy a konzervatív irányzat betérőit.

Mivel a belügyminisztérium bevándorlás (alija) céljából már évek óta elismeri több külföldi zsidó közösség nem-ortodox betérését, ezért a jelenlegi bírósági határozatnak inkább azért van jelentősége, mert mostantól az izraeli reform és konzervatív mozgalmak is hivatalos elismerést kapnak az államtól.

Az reform és konzervatív irányzatok képviselői ezért is nevezték történelminek a Legfelsőbb Bíróság döntését. Rakefet Ginsberg, a konzervatív mozgalom vezetője szerint a bíróság határozata azt bizonyítja, hogy „Izraelben többféleképen lehet zsidónak lenni”. A reformok vezetője, Gilad Kariv rabbi pedig azt hangsúlyozta a döntés kapcsán, hogy „a Legfelsőbb Bíróság megvédte Izrael Állam azon alapértékeit, amelyek az egész zsidó nép hazájának mondják ki, és amelyek biztosítják a vallásszabadságot minden állampolgár számára”.

Az izraeli főrabbik ezzel szemben nem lelkesedtek a döntésért. David Lau askenázi főrabbi szerint azok, akik reform vagy más hasonló betérésben vesznek részt nem számítanak zsidónak, és ezen a tényen semmilyen bírósági döntés nem változtat. Szefárd kollégája, Jichák Joszef főrabbi pedig amiatt fejtette ki aggodalmát, hogy a határozat nyomán gojok (nem-zsidók) ezreit fogják beengedni az országba. (Ynet, Times of Israel)