Feltámasztható-e a zsidó élet olyan vidékeken, ahonnan a teljes zsidó lakosság elmenekült?

Zarándokhelyek, vidéki zsinagógák újulnak meg országszerte az utóbbi években, virágzik a zarándokturizmus Magyarországon. Kérdés, mindez csak a múlt ápolását jelenti vagy azt is, hogy újraindul a zsidó élet ezeken a vidékeken. Frank Mariann, a Csodarabbik útja projektvezetője, Jusztin Ádám, a Káli Medence Zsinagógája Alapítvány elnöke és Bodrogi Fűszeres Eszter gasztroblogger.

Külföldről idelátogató ortodox zsidó zarándokok évtizedek óta látogatják őseik sírjait Magyarországon. Azonban a vidéken zajló zsidó emlékek megújulásának köszönhetően megugrott a zarándokturizmus az utóbbi években, és esetenként akár tízezren is ellátogatnak egy-egy kisebb magyar vidéki településre, sőt vannak, akik hosszabb ideig is maradnak Magyarországon, hogy ellássák az ideérkező zarándokokat.

Frank Mariann, a Csodarabbik útja projektvezetője és a sikeres Mádi Rabbiház működtetője szerint ennek ellenére egyelőre nem beszélhetünk a vidéki zsidó élet valódi újjáéledéséről, bár már az is komoly eredmény, hogy sok az érdeklődő a zsidó kultúra és vallási iránt vidéken a felújított emlékhelyek kapcsán.

Kővágóőrsön több magyar zsidó magánszemély döntött úgy évekkel ezelőtt, hogy közösen megveszik a helyi romos állapotú zsinagógát. Nekik ott helyben volt nyaralójuk, és szerették volna, ha ez a zsinagóga teret ad a közösségük eseményeinek. Tavaly hanukakor már gyertyagyújtást szerveztek itt Darvas István rabbi vezetésével, és hosszútávon azt szeretnék, ha a zsinagóga megújulna, és ha vallási szertartásokat és kulturális eseményeket is tarthatnának az épületben.

Kérdés, milyen eséllyel tudnak ezek a kezdeményezések valóban élővé válni, erről beszélgettünk Frank Mariannal, a Csodarabbik útja projektvezetőjével, Jusztin Ádámmal, a Káli Medence Zsinagógája Alapítvány elnökével és Bodrogi Fűszeres Eszter gasztrobloggerrel.

 

A haszid zsidók látványa évtizedekre nyúlik vissza Tokaj környékén

Külföldről idelátogató ortodox zsidó zarándokok évtizedek óta látogatják őseik sírjait Magyarországon. Azonban a vidéken zajló zsidó emlékek megújulásának köszönhetően megugrott a zarándokturizmus az utóbbi években, és esetenként akár tízezren is ellátogatnak egy-egy kisebb magyar vidéki településre, sőt vannak, akik hosszabb ideig is maradnak Magyarországon, hogy ellássák az ideérkező zarándokokat.

Kapcsolódó cikkek

1944-es antiszemita plakátot idéző matrica jelent meg az érdi pályaudvaron

2024.09.05.3 nap ago
A padra ragasztott matrica felirata a „zsidó zsarnokság” elleni küzdelemre buzdítja az utazóközönséget.

Új fogadóteret alakítottak ki a szegedi zsidó temetőben

2024.09.02.6 nap ago
A korábbi gondnoki épületben a temetőt és a zsidó temetkezési szokásokat bemutató kiállítás várja a látogatókat.

Kabos Endre a vívó Hírességek Csarnokának tagja lett

2024.08.23.2 hét ago
A háromszoros olimpiai bajnok Kabos a második világháborúban zsidó származása miatt bujkálni kényszerült.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »