A Cukorsüveg-hegyre néz Rio 20 méter magas holokauszt-emlékműve
Sokáig várt Brazília zsidósága egy központi holokauszt-emlékműre, de a helyi közösség vezetője szerint most egy álom vált valóra az új emlékmű felavatásával.
A múlt hét vasárnap avatták fel Rio de Janeiro új holokauszt-emlékművét, amely valamivel több mint 20 méter magas oszlopának alján a Ne ölj! parancsolat olvasható. A Jichak Rabin tér csücskében felállított emlékműtől remek kilátás nyílik a város egyik jelképének számító Cukorsüveg-hegyre.
A JTA beszámolója szerint a felavatási ünnepségen részt vettek a kormány és a zsidó közösség képviselői. A kormány nevében a kommunikációs államtitkár, a zsidó Fabio Wajngarten szólalt fel az eseményen.
Wajngarten elmondta, hogy a nagyszülei holokauszt-túlélők voltak, a nagymamája karjára szám volt tetoválva, és mindig azt tanította neki, hogy sose felejtsen. „Nem feledkezhetünk meg a holokauszt szörnyűségeiről” – jelentette ki az államtitkár.
„A közöny a legnagyobb veszély az emberiség számára. Ha nem emlékezünk meg a holokausztról, az azt jelenti, hogy még egyszer megöljük ezeket az embereket”
– idézte beszédében Elie Wieselt Brazília legfelsőbb bíróságának elnöke. Luiz Fux román zsidó menekültek unokája lett az első zsidó, aki betölti ezt a tisztséget.
Az új emlékművel a zsidó közösség vezetője szerint egy álom vált valóra. Az emlékhely várhatóan különféle kiállításoknak ad majd otthont az emberi jogok védelme, a tolerancia és a humanizmus témákban. Továbbá terveznek együttműködéseket a jeruzsálemi Jad Vasem intézettel, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeummal, illetve az amszterdami Anne Frank Házzal.
Még több Kibic
Hogyan gondolkodik a holokausztról a negyedik generáció?
Papp Richárd antropológus volt a Mazsihisz Csak semmi córesz podcastjának legújabb adásának vendége, ahol többek között arról a kutatásáról is beszélt, amely a holokauszt emlékezetét a negyedik generációhoz tartozó fiatalok körében vizsgálja.
Botlatókövet helyeztek el a munkatáborban életét vesztő harmonikaművész emlékére
A holokausztot túlélő édesanyja és rokonai soha nem tudták meg, mi történt Kállai Ottóval, és életük végéig hazavárták. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek néhány éve sikerült tisztáznia a fiatal harmonikaművész sorsát.
Térítésmentes lehet a holokauszt-túlélők ápolásának első két hónapja a Szeretetkórházban
Előremutató egyeztetés zajlott a holokauszt-túlélők ellátásának ügyében, amely során az illetékes szervezetek képviselői leszögezték, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy mindenki számára megnyugtató megoldás születhessen a kérdésben.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
