Számos cikk jelent meg az elmúlt napokban azzal kapcsolatban, hogy Roald Dahl családja elnézést kért az író korábbi antiszemita kijelentéseiért. Mi megnéztük, miket is állított a világhírű brit gyerekkönyvíró.
Roald Dahl, akinek többek között a Charlie és a csokigyár, a Barátságos óriás és a Danny, a szupersrác című mesekönyveket köszönhetjük, 30 éve, 1990-ben halt meg. Azonban az örökösök azóta is jól keresnek a könyvek jogdíjaiból.
Nemrég a Sunday Times, majd több magyar hírportál is megírta, hogy az író hivatalos weboldalára rövid bocsánatkérés került ki antiszemita kijelentéseiért, amelyek éles ellentétben állnak a mesékben hirdetett értékekkel. Először az antiszemita kifejezés nem szerepelt a közleményben, később – feltehetőleg az ezzel kapcsolatos észrevételeknek köszönhetően – ezt módosították a weboldal tulajdonosai.
https://www.roalddahl.com/global/our-purpose
De akkor lássuk, miket is mondott a gyerekek által annyira kedvelt író a zsidókról:
„A zsidó karakterben van valami, ami gyűlöletet ébreszt az emberben, talán ez amiatt van, hogy a zsidókban nincs semmi nagyvonalúság a nem-zsidókkal szemben. Mindig van valami oka, ha nem kedvelünk egy népcsoportot. Hitler sem véletlenül őket választotta ki. Ráadásul, ha engem vagy másokat állítottak volna be azokban a sorokba, amelyeknek a végén a gázkamrák lettek volna, biztosan tettem volna valamit, de a nép mindig is olyan szubmisszív volt.”
„Vállalom, hogy Izrael-ellenes vagyok, és igen, antiszemita is lettem az utóbbi időben.”
A Literary Review számára írt egyik könyv-recenzióban nagyhatalmú amerikai zsidó bankárokra utal, és azzal vádolja az USA kormányát, hogy nagy mértékben a zsidó pénzügyi intézmények diktálnak neki.
Izraeli libanoni katonai akciójával kapcsolatban azt mondta, azért csinálnak belőle ekkora ügyet, mert a médiát alapvetően zsidók irányítják és nem-zsidó kiadók nincsenek a piacon.
Egy másik helyen azt nyilatkozta, szintén a libanoni háborúról: „elgondolkodtató, milyen emberek is ezek az izraeliek. Ma is hasonló a helyzet, mint a jó öreg Hitler és Himmler idejében”.
