Nehezen vitatható Horthy felelőssége a magyar zsidóság sorsát illetően

Turbucz Dávid történész szerint Horthy Miklós neve okkal köthető össze a népirtással, mert tekintélyével, pozíciójából következően jóváhagyta azt, ami 1944 tavaszán Magyarország területén történt.

A Magyar Tudományos Akadémia A Horthy-korszak vitatott kérdései című konferenciáján Turbucz Dávid történész tartott vitaindító előadást a kormányzó megítélésével kapcsolatban. Az előadás teljes szövege a BBC History magazin decemberi számában jelent meg. A cikk rövidített változatát a 24.hu közölte le.

Az előadáson Turbucz többek között szót ejtett Horthy Miklós antiszemitizmusáról, illetve a holokausztban játszott szerepéről. A történész ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a kormányzó antiszemitizmusa az idő múlásával egyfajta szelektív zsidóellenességbe váltott át. Horthy ugyanis a nemzethűségük alapján különbséget tett a „jó” és a „rossz” zsidók között.

A „jó” zsidókat (bankárokat, gazdasági vezetőket, színészeket, művészeket stb.) nem is tekintette zsidónak, hanem becsületes, tisztességes magyar embereknek. A „rossz” zsidók közé a „lázadó kommunista zsidók” és a galíciai „söpredék” tartoztak, akik nem integrálódtak a magyar társadalomba, a társadalom szegényebb rétegeihez tartoztak, és nem hoztak hasznot a magyar nemzetnek.

Horthy zsidóellenes nézeteinek fontos eleme volt a fokozatos jogkorlátozás. Bár a zsidótörvényeket nem ő kezdeményezte, de támogatta és elfogadta azokat, ráadásul a vétójogával sem élt.

„A magyar zsidóság 1919 és 1944 közötti sorsát illetően nehezen vitatható a kormányzó felelőssége, de nem lehet erről kizárólag az ő személyére koncentrálva beszélni”

– véli Turbucz Dávid, aki szerint azzal, hogy Horthy nem mondott le, törvényesítette a német megszállást, amivel hozzájárult a megszállási rendszer hatékony működtetéséhez. Az államapparátusnak, a honvédségnek és a karhatalomnak ugyanis ki kellett szolgálnia a németek igényeit ahhoz, hogy megvalósuljon az ország gazdasági és katonai mozgósítása, illetve a vidéki zsidóság deportálása.

Ki mondhat ítéletet Horthy Miklós felett?

Horthy tudta, mi a nácik zsidópolitikájának lényege, és mivel ezzel nem tudott azonosulni, így saját lelkiismerete megnyugtatása érdekében igyekezett ettől – amennyire lehetett – távol maradni. A deportálást a magyar állam szuverenitásának visszaszerzése érdekében szükséges rossznak tekintette. Az adott helyzetben nem tartotta elkerülhetőnek a zsidóság gettósítását és deportálását.

A történész azon a véleményen van, hogy a fentiek okán Horthy neve okkal köthető össze a népirtással, mert tekintélyével, pozíciójából következően jóváhagyta azt, ami 1944 tavaszán Magyarország területén történt.

„Horthy Miklós június végén – a nemzetközi tiltakozás és a romló katonai helyzet hatására – döntött a deportálások leállíttatásáról, amely végül július 6-án következett be. Azonban ezt megtehette, de legalábbis megpróbálhatta volna korábban is. Nem tette, miközben május és június folyamán a kormányzó pozíciója érdemben nem tért el a július eleji helyzettől”

– olvasható a Turbucz Dávid előadását összefoglaló írásban.