Jom kipur: a böjtölés tudománya
A jom kipuri böjt idején nem csak az étel, de az ital fogyasztása is tilos. Az emberi test remekül elvan anélkül, hogy egy napon keresztül ne egyen, a folyadékbevitel hiánya azonban már egy egészen más történet.
Ma este kezdetét veszi a jom kipur, az engesztelés napja, amikor a világ zsidósága megbánja bűneit az Örökkévaló előtt. A hagyomány szerint a bűnbánat elengedhetetlen része a 25 órás böjt, amely során sem ételt, sem pedig italt nem vehetünk magunkhoz. Bár ezt az időszakot soknak érezzük, mégiscsak a hosszúnapról van szó, egy egészséges ember teste számára meg sem kottyan az egynapos ételmegvonás.
Az emberi test 25 óránál jóval hosszabb időtartamú éhezésre van berendezkedve, ha nem így lenne már régen kihaltunk volna. Éppen elég energiatartalékot raktározunk ugyanis glikogén, poliszacharid vagy hosszabb cukorláncok formájában a májban és az izmokban. Amikor hosszabb ideig nem eszünk, a testünk ezeket a tartalékokat kezdi el felhasználni, így aztán a jom kipuri böjtöt minden különösebb fiziológiai zavar nélkül letudhatjuk.
A böjt során, az utolsó étkezéstől számított 12 óra elteltével kezd a testünk kifogyni a táplálékból cukor formájában felvett energiatartalékból, és kezd átállni a cukoralapú energiatermelésből a zsíralapú energiatermelésbe. A szövetek nagy része képes energiát nyerni a zsírsavak lebontásával, kivéve az agyunk, amelynek mindenképpen glükózra van szüksége a működéshez.
Ezért első lépésben a testünk az izmok fehérjéit kezdi el lebontani, és ezekből a véráramba juttatja a glükóz „felépítéséhez” szükséges elemeket. Mivel azonban ez hosszútávon roncsolhatja az izmokat, így az agy „átkapcsol” az úgynevezett ketózisra, amely során a májban lebontott zsírsavak melléktermékeiből kezdi el táplálni az agyat.
Míg az élelemhiányra a test remekük reagál, addig a víz hiánya már gondokat okozhat akár az egynapos böjt ideje alatt is. Mivel nem vagyunk tevék, nem tudunk hosszú ideig folyadékfelvétel nélkül létezni, és még a kilégzéssel is folyamatosan vizet vesztünk. Ezért aki nem iszik eleget a jom kipuri böjt megkezdése előtt, az a kiszáradást kockáztatja, amelynek első jelei fejfájás formájában jelentkezhetnek.
Amikor viszont a test a kiszáradás veszélyét érzékeli, elkezdi lelassítani az anyagcserét, ezért van az, hogy a jom kipuri böjt során nem igazán lehet egy kis felesleges testsúlytól megszabadulni. A másik reakció, hogy a testhőmérsékletünk lecsökken. Az időszakos böjt pozitív hatása lehet, hogy aktiválódhat az autofágia, egy olyan folyamat, amely segíti a sejtek regenerálódását.
Még több Kibic
Idén is hatalmas, közös purimi buli a Bálint Házban
Az Eszter könyvét olvassák fiúk és lányok, laikusok és rabbik együtt, lendületesen, vetítéssel illusztrálva, hogy mindannyian követni tudjuk.
Hanukarácsony és a vegyes házasságban élők dilemmája
A JTA cikke amerikai példákon mutatja be, hogyan birkóznak a zsidó-keresztény vegyes házasságban élő párok azzal a dilemmával, amit a hanuka és a karácsony egybeesése jelent a számukra. Történeteikből és egy rabbi tanácsából talán a hazai vegyes házasságban élők is inspirációt nyerhetnek.
Miért helytelen zsidó karácsonynak nevezni a hanukát?
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
