Nyílt levélben fejezte ki támogatását mintegy száz francia sajtótermék a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrák közlő Charlie Hebdo című francia szatirikus lapnak, amelynek több szerkesztőségi tagja dzsihadista merénylet áldozata lett öt évvel ezelőtt.
Halálos fenyegetéseket kapott a Charlie Hebdo humánpolitikai igazgatója, Marika Bret, aki a lap tagjainak 2015-ös megtámadása óta állandó rendőri védelem alatt áll. A nőt a múlt héten tíz perc alatt kellett kimenekíteni a lakhelyéről, s jelenleg saját szavai szerint “politikai menekültként” kénytelen a barátainál meghúzni magát.
Mindeközben fa franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett, párizsi támadások pere folyik a párizsi esküdtszéken, a lap humánpolitikai igazgatója Marika Bret olyan
Az öt évvel ezelőtti, tizenhét halálos áldozatot követelő iszlamista támadás miatt indított pernek szeptember 2-án volt a nyitónapja. Ekkor a lap újra közzétette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat. A felmérések szerint a francia társadalom túlnyomó többsége üdvözölte a rajzok újrapublikálását, néhány muzulmán országban azonban elítélték ezt, az al-Kaida terrorszervezettől pedig ismételten több fenyegetést is kapott a lap.
“A Mohamed-karikatúrák 2020. szeptember 2-i újraközlése miatt, a Charlie Hebdót ismét megfenyegették terrorszervezetek. A fenyegetések valóságos provokációként hatnak a per kellős közepén, ami túlmutat a Charlie-n, hiszen a teljes médiát érintik, és még a köztársasági elnököt is” – mondta a lap jelenlegi főszerkesztője, Riss a francia hírügynökségnek. “Muszáj volt, hogy azt javasoljuk a sajtónak, gondolkodjon el egy közös válaszon, amelyet ez a helyzet megkövetel” – tette hozzá.
A közös fellépés a francia közvéleményhez intézett nyílt levélben öntött formát, amely a szerdai új lapszám címlapján, valamint az aláíró sajtótermékekben is megjelent, köztük számos országos és regionális lapban, valamint szinte minden rádió és televízió honlapján.
Az Együtt védjük meg a szabadságot címmel közzétett kiáltvány idézi a francia nemzetgyűlésben 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, kiemelve hogy jelenleg “az elmúlt két évszázadban a szólásszabadság védelmére kidolgozott jogi építményt támadják, úgy mint még soha az elmúlt 75 évben. Ezúttal olyan új totalitárius ideológiákkal, amelyek azt állítják magukról, hogy vallási szövegek inspirálják” – olvasható a kiáltványban.
“Szükségünk van önökre. A mobilizációra. A szabadság ellenségeinek meg kell érteniük, hogy mindannyian elszánt ellenfeleik vagyunk, függetlenül attól, hogy a véleményünk és a hitünk különböző” – hívták fel a figyelmet az aláírók.
A 12 rajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. Van, amelyiken a próféta turbán helyett bombát visel a fején, vagy kést ránt két lefátyolozott nőre.
A francia szatirikus lapot a közlés után többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották, majd 2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek.
A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.
A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sebesültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket.
A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára, míg a zsidók elleni merénylet elkövetője az Iszlám Állam dzsihadista szervezet katonájának mondta magát.
A támadást követően a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, és a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált.
