A hang, amit újévkor minden zsidónak hallania kell

A zsidó újévhez, a ros hasanához a sófárfújás ugyanúgy hozzátartozik, mint a méz meg az alma. Minden, amit a sófárról tudni akartál, és még annál is több.

Hagyományosan a sófár hangja jelzi a világ zsidósága számára, hogy a ros hasana, az újév első napjával kezdetét veszi az őszi nagyünnepi időszak. Ez a kos, kecske vagy esetleg antilop szarvából készült ősi zsidó fúvós hangszer azonban több érdekességet rejt annál, hogy csak egyszerű ünnepi tárgyként tekintsünk rá.

Sófárfújás Jeruzsálemben

A sófár megfújása, illetve hangjának meghallgatása ros hasana napján micvának, vagyis vallási előírásnak számít a zsidók számára, már a Tóra is a sófárfújás napjaként említi az ünnepet. Az idők során a zsidó vallástudósok többféle magyarázatot adtak arra, hogy miért is kell a sófár hangját hallgatni, és milyen módon kell a hangszert megszólaltatni.

Az egyik ilyen magyarázat szerint a sófár arra a bibliai történetre emlékeztet, amelyben Isten arra utasítja Ábrahámot, hogy áldozza fel neki fiát, Izsákot. Az utolsó pillanatban azonban megengedi a parancsot hűen teljesítő Ábrahámnak, hogy egy éppen arra bóklászó kossal helyettesítse a fiút. A sófárt ezért Maimonidész szerint kos szervából kell készíteni, bár ehhez nem minden közösség tartja magát.

Más magyarázat szerint a sófár hangja többek között feléleszti az év végére már igencsak megfáradt lelkeket, jelzi Isten nagyságát, és megkoronázza nagy művét, a teremtést, emlékeztet a jeruzsálemi szentély lerombolására, a messiás eljövetelére és a holtak feltámadására. Bár a „polgári” újévkor, azaz szilveszterkor szokás a zajkeltés a gonosz szellemek elűzésének céljából, amit az utcára özönlő tömegek papírtrombiták, petárdák és tűzijátékok formájában teljesítenek is nagy lelkesedéssel, arra azonban nincs utalás, hogy a sófár fújásának is valamilyen hasonló, gonoszűző szerepe lenne.

No Title

Blowing of the Shofar… the most beautiful sound :):)

Bár a kosszarvból készült hangszer ma már leginkább a zsidósággal azonosítható, korábban más népek is használták. A zsidóság előtti időkben a szarvból készült kürtök használata más vallások rituáléjában is szerepelt, de szintén használatos volt háborúk során az ellenség megrettentésének céljából. Az Eufrátesz partjánál található ősi Karkemis városban például egy olyan bronzkori domborműre bukkantak, amely sófáron zenélő embereket ábrázol.

Izrael fiai a sófárt a bibliai időkben leginkább a csaták kezdetének jelzésére használták. A legismertebb ilyen történet, amikor Józsué Jerikó elfogadására készült, az ostrom előtt megfújták a sófárokat, a nép meghallva ezt hatalmas csatakiáltásban tört ki, mire leomlottak a város falai. A sófárt sokszor harsonával együtt használták, például a jeruzsálemi szentélyben ros hasana alkalmából, de a Biblia szerint Jerikó elfoglalásánál is megszólaltak a harsonák a sófár mellett.

A második szentély lerombolását követően a sófárnak kizárólag vallási használata maradt meg. A rabbinikus idők kezdetén a sófárt már korán reggel, a sacharit ima előtt és közben fújták meg, ám ezen a szokáson változtattak a későbbiekben, amit a rabbik azzal magyaráztak, hogy egyszer a rómaiak rátámadtak a zsidókra, amikor azok kora reggel fújták meg a sófárt, mert azt hitték, hogy felkelést jeleznek a szarvkürt hangjával. Így azóta a sófár ros hasana alkalmából a későbbi muszáf imák során szólal meg. A jemeni zsidók viszont még a reggeli ima előtt 30-szor megfújják a sófárt, ez a szokás megvolt több szefárd közösségnél is, azonban az idők során csak a jemeniek tartottak ki mellette.

Kos és antilop szarvából készült sófár

A jemeni zsidók nem csak a sófár megszólaltatásának idejében különcködnek, de abban is eltér a hagyományuk az askenázi vagy a szefárd zsidókétól, hogy milyen szarvból készül az általuk használt hangszer. Sófár kóser állat szarvából készülhet, további kikötés, hogy a szarvnak üregesnek kell lenni, ezért marha vagy szarvas például szóba sem jöhet. A legelterjedtebb a kos szarva, mivel ez emlékeztet Izsák feláldozásának történetére, de különféle kecskeszarvakból is készítenek sófárt. A jemeniek azonban ragaszkodnak a nagy kudu nevű antilopfaj hosszú csavaros szarvához.

Mivel Izraelben nincsenek olyan állatok, amelyek szarvából sófár készíthető, ezért külföldről, leginkább Marokkóból és Dél-Afrikából szerzik be a gyártók a szarvakat. Ezeknek azonban csak egy kis részéből készül sófár ugyanis az import szarvak nagy része nem felel meg a kósersági szabályoknak, amelyek kimondják, hogy nem lehet lyuk vagy repedés a szarvakon.

How to make a shofar? A look inside Israel’s biggest factory

Uploaded by Haaretz.com on 2017-09-18.

A megfelelőnek ítélt kosszarvakat a gyártás folyamán először felhevítik, majd kiegyenesítik. Ezután jöhet a csiszolás, majd a levegőjárat kifúrása. A fényezést követően pedig már meg lehet is fújni a hangszert, ami viszont korántsem olyan egyszerű, mint az első ránézésre tűnik.

A ros hasanai ima során a híveknek minimum 30 sófárhangot kell meghallgatniuk, de több közösségnél igyekeznek elérni a 100 hangot. A sófárt megszólaltatók vagy egyetlen éles, egyenes kürtszót préselnek ki a hangszerből, vagy három elcsukló, esetleg kilenc apró szaggatott hangot. Persze vannak profi zenészek, mint például Amit Szofer izraeli trombitaművész, aki akár egy egész ima dallamát is eljátssza egy sófár segítségével.

אבינו מלכנו – עמית סופר עם אנסמבל יובל

אבינו מלכנו – עמית סופר עם אנסמבל יובל

Hogy a sófár mennyire lett fontos eszköze a zsidóságnak arra többféle történetet is lehetne mesélni. Az egyik a holokauszt idejéből származik, amikor 1943-ban a lengyelországi Skarzysko-Kamienna kényszermunkatáborban raboskodott Itzak Finkler rabbi, a radoshitzi haszidok vezetője, aki úgy gondolta, hogy a nehéz helyzetük ellenére szükségük van egy sófárra ros hasana közeledtével.

A megfelelő szarv beszerzése azonban nem volt egyszerű, egy lengyel őrt lefizettek, hogy hozzon kosszarvat, ám az őr egy ökörszarvval tért vissza, és csak még több pénz fizetése után volt hajlandó kosszarvat hozni. A rabbi ezután megkérte Moshe Vintertert, aki a lőszergyárban dolgozott, hogy készítsen sófárt a szarvból. Vinterter tudta, ha elkapják a nácik, hogy nem lőszereket, hanem bármi mást készít a gyár gépein, akkor azon nyomban kivégzik, mégis elkészítette a sófárt, ami a mai napig megvan a jeruzsálemi Jad Vasemben.

Slomo Goren, az izraeli hadsereg főrabbija 1967-ben a Siratófalnál megfújja a sófárt

A sófárnak azonban nem csak vallási értelemben van fontossága, de nemzeti szimbólum is lett, amikor a hatnapos háborúban a Siratófal felszabadítása után Slomo Goren, az izraeli hadsereg főrabbija sófárfújással ünnepelte a győzelmet. Az Oszmán Birodalom idején tilos volt sófárt fújni a siratófalnál, majd ezt a britek is megtiltották az 1929-es arab zavargásokat követően. 1967-től viszont már senki sem vonhatta meg ezt a jogot zsidóktól.

Sófárt persze lehet fújni bármilyen esemény alkalmából, Budapesten például hagyományosan sófárfújással indul az Élet menete, vagy a Maccabi Fun Run elnevezésű adománygyűjtő futása. De sófár flashmobot is rendeztek már a Deák téren 2011-ben.

Sófár flashmob Budapest | I. Budapesti Zsidó Filmfesztivál

“Nyomokban zsidót tartalmaz” pályázat: Seres Attila – Sófár flashmob Budapest

A sófár hangja már az utóbbi elul hónapban is megszólalt a hétköznapokon, de mivel idén ros hasana első napja szombatra esik, így sok helyen az első ünnepi sófárfújásra egészen vasárnapig kell várni. De sófárfújás jelzi majd a ros hasanát követően 10 nappal kezdődő jom kipuri böjt lezárását is.

A koronavírus-járvány miatt most sokan csak online fogják élvezni a sófár hangját, akik viszont élőben, közönség előtt szólaltatnák meg a hangszert, azoknak azt ajánlja Cyrille Cohen immunológus, az izraeli egészségügyi minisztérium tanácsadója, hogy egy maszkkal takarják el a sófár végét, hogy ezzel előzzék meg az esetleges fertőzéseke. Az erős fújás során kiáramló aeroszolban lévő vírusok ugyanis a sófárból kijutva tovább terjedhetnek a hallgatóság körében. A hangszer végére helyezett maszk állítólag nem fogja megváltoztatni a sófár jellegzetes hangját.

Még több Kibic

Budapest különböző pontjain érné el a zsidókat az EMIH új micvamobilja

2024.10.01.1 hónap ago
A járművet naponta egy-két órán keresztül a Cipők a Duna-parton emlékműnél lehet megtalálni.

Újra sábáti istentiszteletet tartanak a könyvtárként működő bajai zsinagógában

2024.08.29.2 hónap ago
Fináli Gábor rabbi vezetésével immár második alkalommal éled fel eredeti szerepében az Ady Endre Városi Könyvtár épülete Baján.

Jézus és a kóserság – A legtöbben erről kérdezik a rabbit a Múzeumok Éjszakáján

2024.06.20.5 hónap ago
Verő Tamás főrabbi eddig még nem találkozott olyan kérdéssel, amire ne tudott volna válaszolni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »