Ungváry Krisztián szerint Raffay Ernő annak ellenére kaphatott magas állami kitüntetést, hogy hogy vegytiszta náci gondolatmenetben képes előadni Magyarország 20. századi tragédiájának vélelmezett okait.
Augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta a kormány Raffay Ernő történésznek, akinek munkásságában a zsidózás is meglehetősen központi szerepet játszik. Számos más antiszemita kijelentés mellett a magyarországi zsidókról a következőket mondta egy előadáson:
„bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, a iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek”.
Raffay kitüntetésének hírére korábban Szvák Gyula történész professzor visszaküldte az EMMI-nek saját állami kitüntetését, mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy egy antiszemita kijelentésekről elhíresült személy állami elismerésben részesüljön.
Tegnap pedig Ungváry Krisztián a Válasz Online oldalán közölt írásában Raffay az elmúlt évtizedben megjelent szabadkőművesekkel kapcsolatos munkáit szembesítette a tudománnyal. Ezekben a könyvekben ilyen és ehhez hasonló mondatok olvashatók:
„1914 előtt Magyarországon a zsidó nemzetiség (és az izraelita vallásfelekezet) honfoglalása, egyenesen szólva: Magyarország megszállása és a legalapvetőbb magyar érdek tudatos háttérbe szorítása zajlik.”
Raffay szerint az új ellenség majdnem száz százalékban zsidókból áll, az 1919 és az 1948 utáni kommunista rendszer „zsidó hatalom” volt, Budapestet pedig – a jobbikos Bíró Lászlóhoz hasonlóan – maga is Judapest néven emlegeti. De az állami kitüntetésben részesült történész könyveiben arról is írt, hogy a zsidó bankok tervszerűen vásárolják fel a földeket annak érdekében, hogy „megsemmisítsék” a magyar középosztályt.
A zsidózó történész kitüntetése miatt visszaadja a saját díját Szvák Gyula
„A zsidó-szabadkőműves összeesküvés mítosza már 1919-ben megszületett, Prohászka Ottokártól és Bangha Bélától kezdve számos politikai publicista írt ennek szellemében” – írja Ungváry Krisztián, aki hozzáteszi, hogy a kor közismertebb történészei azonban nem vállalkoztak arra, hogy egy szimplifikált szabadkőműves tőrdöfés-elméletet adjanak elő.
„Ez a beteges antiszemita Bosnyák Zoltán (1944-ben a Zsidókutató Intézet igazgatója) és a hozzá hasonlók színvonala volt – eddig. Az első személy, aki erre »történészként« monográfiák írásával vállalkozott, Raffay Ernő.”
Ungváry szerint Raffay magas állami kitüntetését „annak ellenére kaphatta, hogy a tudományosság szabályainak semmibe vételével vegytiszta náci gondolatmenetben képes előadni Magyarország 20. századi tragédiájának vélelmezett okait”.
„Ilyen teljesítményre a magyar történelem során eddig csak egy évben lehetett díjat kapni: 1944-ben.”
