A semmiből épített szépségbirodalmat a félig magyar Estée Lauder

Ő volt a 20. század egyik legbefolyásosabb asszonya a Time Magazin szerint. Fia, Ronald S. Lauder alapította többek között a budapesti Lauder Javne Iskolát.

A magyar zsidó felmenőkkel is rendelkező nő a 20. század férfiak uralta társadalmában küzdötte fel magát a legbefolyásosabb emberek közé.

Josephine Esther Mentzerként született New Yorkban, édesanyja, Rose Schotz zsidó családból származott, anyai nagyanyja Sátoraljaújhelyen, nagyapja pedig Gellén élt. Apja, Max Mentzer cseh zsidó felmenőkkel rendelkezett. Anyja Magyarországról emigrált Amerikába öt gyermekével együtt, hogy csatlakozzon akkori férjéhez, Abraham Rosenthalhoz. Itt ismerkedett meg Maxszal, akihez 1905-ben ment hozzá.

 

1985-ben kiadott életrajzi könyvében (Estée, A Success Story) Estée így emlékezett vissza édesanyjára: „igazi magyar szépség, anyja egy francia katolikus, apja pedig egy magyar zsidó volt”

Lányukat Rose kedvenc nagynénje után Esztinek akarták elnevezni, de végül a Josephine mellett döntöttek. Ennek ellenére mindig is Esztinek, azaz Estee-nek becézték, ezt vitte tovább később is. Az ékezet azért került a becenévre, hogy franciásabbnak hasson.


Már gyerekkorában is érdekelte a szépségápolás, magyar származású gyógyszerész nagybátyjától, dr. John Schotztól rengeteget tanult: elsajátította a krémkészítés alapjait és folyamatait, üzlettulajdonos apjának köszönhetően pedig kereskedelmi, üzleti és marketingkészségekre tett szert.

Bízott John Schotz nevű bácsikájában, és kifejlesztett egy bőrápoló krémet. „Néztem, ahogy létrehozott valamit egy titkos receptből, egy varázslatos krém színű anyagot, amellyel fiolákat töltött meg… ez egy bársonyos krém volt, amely varázslatosan illatossá tett téged. Talán dicsőítem a memóriámat, de azt hiszem John bácsiban felismertem az én igaz utamat.”

A következő húsz évben azon dolgozott, hogy tökéletesítse nagybátyja krémjét.
1930-ban férjhez ment Joseph Lauterhez, nevüket később Lauderre változtatták. Két gyermekük született: 1933-ban Leonard, 1944-ben pedig Ronald, aki később megalapította Bécsben, Prágában, Pozsonyban és Budapesten a Lauder Javne zsidó iskolákat, valamint 2007 óta ő a Zsidó Világkongresszus elnöke.

Ronald Lauder (balra), Estée és Leonard Lauder

Kisvállalkozásból hatalmas szépségbirodalom
Estée gyakran saját konyhájában, vagy később egy egykori étterem konyhájában főzte éjszakánként a krémeket, melyeket ingyenes bemutatókkal népszerűsített szalonokban, hotelekban vagy akár az utcán.

Férjével 1944-ben nyitották meg első üzletüket New Yorkban, az Estée Lauder márkát hivatalosan csak 1946-ban hozták létre. A nagy áttörést az 1953-ban piacra dobott, parfümként is funkcionáló Youth Dew fürdőolaj hozta meg számára, ami hatalmas sikert aratott. Ezután hamarosan létrehozta az Aramis és a Clinique almárkákat is.
Estée Lauder nagy hangsúlyt fektetett a marketingre, és rendkívüli érzéke volt hozzá. Termékmintákat és kisebb ajándékokat adott a vásárlások mellé, de gyakran divatbemutatókon osztogatta őket. Kitartása, elszántsága és kitűnő üzleti érzéke meghozta a gyümölcsét: a kezdetben ötszemélyes vállalkozás 1973-ra egy ezer alkalmazottat foglalkoztató, százmillió dolláros bevételű szépségbirodalom lett. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy 1960-tól már világszerte árulták kozmetikumaikat és parfümjeiket, a ’70-es évek közepére pedig már hetven országban jelen voltak.

Az ambiciózus asszony termékeit ekkor már olyan hírességek is használták, mint Grace Kelly, Nancy Reagan vagy Wallis Simpson, krémjeinek pedig az egész világon akadtak rajongói. Az 1980-90-es évekre tízezer alkalmazottal Amerika harmadik legnagyobb kozmetikai cégévé váltak, bevételeik megközelítették a kétmilliárd dollárt.

1998-ban Estée Lauder egyetlen nőként került be a Time magazin A 20. század 20 legbefolyásosabb üzletembere című válogatásába. Halálakor vállalatát 10 milliárd dollár értékűre becsülték.

Még több Kibic

Egy 14. századi, különleges hágádát digitalizált az Országos Széchényi Könyvtár

2025.01.17.3 nap ago
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött, világhírű Kaufmann-hágádá a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabja.

Mátészalka története hiányos lenne a zsidóság bemutatása nélkül

2025.01.16.4 nap ago
Mátészalka zsidó kulturális örökségéről készített dokumentumfilmet a MOME média design szakos hallgatója.

Szökésvonal: közösségi élmény, amely a fiatalok közötti megértést és összetartozást is erősíti

2025.01.13.1 hét ago
Második világháborús történeteket elevenít meg kortárs környezetben a Szökésvonal helyspecifikus színházi előadás, amely nemcsak tisztelgés a múlt emlékei előtt, hanem lehetőség arra, hogy a fiatalok hangján keresztül emlékezzünk, tanuljunk és kapcsolódjunk egymáshoz.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »