Felmondott a New York Times zsidó újságírója, akit lenáciztak a kollégái

Bari Weiss főként az antiszemitizmussal és a zsidók helyzetével foglalkozik újságíróként. Szerinte a New York Times mára olyan hellyé vált, ahol az intellektuális kíváncsiság és a kockázatvállalás tehertételnek számít.

A New York Times véleménycikkírója, szerkesztője volt az utóbbi években Bari Weiss, aki sokat írt a zsidókról és az antiszemitizmusról, ám a helyzete tarthatatlanná vált a lapnál az utóbbi időben, miután folyamatos támadásnak volt kitéve a személye a kollégái között.

Barri Weiss

Lemondó levelében Weiss azt írta, hogy a New York Times mára olyan hellyé vált, ahol az intellektuális kíváncsiság és a kockázatvállalás tehertételnek számít. Személye állandó zaklatásnak volt kitéve azon kollégák által, akik nem értettek egyet a nézeteivel.

„Nácinak és rasszistának hívtak. Állandóan kritizáltak azért, ahogy a zsidókról írok. És támadások érték az ellenséges kollégák részéről azokat is, akik kedvesek maradtak velem. Nyíltan szidtak a cég üzenőfelületein… Nem vagyok jogász. De azt tudom, hogy ez így nincs rendjén.”

Weiss lemondása része egy nagyobb átalakulási hullámnak a Times vélemény rovatában, amely múlt hónapban kezdődött, amikor Tom Cotton republikánus arkansasi szenátor cikkét közölte a lap. Cotton arról írt, hogy katonai választ kellene adni a faji megkülönböztetés elleni tüntetésre. A cikk a szerkesztőségben rendkívül nagy felháborodást váltott ki, és végül le kellett mondania James Bennet-nek, a vélemény rovat vezetőjének, aki elismerte, hogy nem olvasta el a cikket közlés előtt, írja a jta.org.

Bennet korábban azért küzdött, hogy konzervatív hangokat is jelentessenek meg a Times-ban. Weiss is közéjük tartozott, akinek a helyzete tovább romlott Bennet távozása után.

A Times egy másik szerkesztője, Katie Kingsbury úgy reagált Weiss távozására, hogy a lapnak továbbra is célja, hogy különböző nézőpontoknak adjon helyt a lapban.

Weiss 2018-ban kezdett el dolgozni a Times-nál, és az antiszemitizmussal, Izraellel, a MeToo-val és a politikai korrektséggel kapcsolatos cikkeivel hívta fel magára a figyelmet. Sokat írt a progresszívek képmutatásáról, véleményéért egyesek kedvelték, mások viszont támadták. Az egyik legtontosabb állítása az volt, hogy a fiatal progresszívek a szabad véleménynyilvánítás helyett a tiltás kultúráját akarják bevezetni.

Úgy vélte, hogy a New York Times-on belül is két generáció küzd egymással. A régiek a klasszikus libertárius értékekben hisznek, az újak viszont azt tartják fontosnak, hogy az emberek érzelmileg és pszichológiailag is biztonságban érezhessék magukat még akkor is, ha ez a szabad véleménynyilvánítás kárára megy.

Ezen a héten 150 másik értelmiségivel együtt Weiss is aláírt egy nyilvános levelet, amelyben a nyílt vita és a gondolatok szabad megosztása mellett tették le a voksukat, amely nélkül szerintük nincs liberális társadalom.

Weiss arról is írt felmondó levelében, hogy a Times már nem mer kritikus hangokat közzétenni. „Azokkal a véleménycikkekkel, amelyeket két éve még könnyedén megjelentett a lap, ma nagy bajba kerülhet egy szerkesztő vagy a szerző. Nem jelentetik meg az olyan írásokat, ahol komolyan felmerül, hogy a közösségi médiában vagy a szerkesztőségben felháborodást fog kiváltani.”

Weiss kritizálta azt is, ahogy számos cikket kezelnek a szerkesztőségben, és ez sokszor érinti a zsidó tematikájú írásokat is.

Weiss sokszor bírálta például azokat a progresszív rendezvényeket, amelyek megtiltották a zsidóknak, hogy cionistaként jellemezzék saját magukat. Írt arról a chicagói leszbikus rally-ról is, ahonnan kitiltották azokat a zsidókat, akik Dávid csillagos bannereket vittek magukkal, mondván, hogy az esemény anticionista és palesztinpárti.

„Aggasztónak tartom, hogy az olyan progresszív események, mint a Nők Menete és a Chicago Dyke Menete, arra kényszerítik a zsidókat, hogy adják fel zsidó vagy Izrael-párti identitásukat ahhoz, hogy „jó” progresszívek tudjanak lenni”, mondta még 2018-ban a jta.org-nak.

Weiss korábban a The Wall Street Journal-nál dolgozott, ahol hasonló konfliktusokkal szembesült. Előtte a zsidó Tabletnek volt a munkatársa.

„Nem tudok már véleménycikket írni, mert mindenhol falakba ütközöm. A cikkeim mind a Trump-pártiak, mind a Trump-ellenesek számára is túl kritikusak.”

Még több Kibic

Hogyan traumatizálhat valami, amit korábban soha nem tapasztaltam?

2025.04.21.21 óra ago
Visions of the Present címmel Alex Woz zsidó művész rendkívüli egyéni kiállítása először látható Budapesten.

Emlékszünk arra, amikor elvitték az édesanyánkat egy téli éjszaka

2025.04.16.6 nap ago
A többszörös díjnyertes Még emlékszem című film a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából most mindenki számára elérhetővé vált.

Lily Ebertről szóló filmet mutatnak be a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján

2025.04.16.6 nap ago
Az ATV műsorán látható dokumentumfilm a világhírű magyar holokauszt-túlélő történetét mutatja be.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »