Korda György: 1945 februárjában egyetlen másodpercen múlott az életem

Az énekes egy interjúban beszélt arról, hogyan élte túl a holokausztot, miért változtatta meg a nevét Kleinről Kordára, és miért imádta Csurka Istvánt.

Korda Györggyel a 24.hu készített nagyinterjút, amelyben az énekes elmesélte, hogy 1945 februárjában Budapesten az ostrom idején egy német tiszt fel akarta terelni egy teherautóra, amelyen már több gyerek is tartózkodott. A tiszt azt monda, hogy nyaralni viszik a zsidó gyerekeket, pedig a Dunába lőni gyűjtötték őket össze.

Korda György (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kordának – akit akkor még Klein Györgynek hívtak – azonban szerencséje volt, ugyanis éppen megtelt a teherautó, így a német tiszt azt mondta neki, hogy majd holnap viszik el. Akkor viszont már „nem indult emberszállítmány, hiszen felszabadult a város” – emlékezett vissza az énekes.

Korda György családja alaposan megszenvedte a háborút, édesapja és a nagynénjei megjárták Auschwitzot, az utóbbiak ráadásul személyesen megismerték Mengele „vendégszeretetét”. Az énekes elmondása szerint sosem meséltek arról, hogy mi történt ott velük, a tetovált számot viszont a halálukig a kezükön viselték.

A névváltoztatással kapcsolatban Korda György elmondta, hogy azután kezdeményezte, hogy sikertelenül felvételizett a színművészetire. Úgy gondolta ugyanis, hogy azért bukta el a vizsgát, mert Klein néven próbálkozott. Először a Károlyi névre gondolt, majd édesapja javaslatára inkább a Korda név mellett döntött.

„A Korda valóban passzol hozzám, bár, amikor először léptem föl Izraelben, rákérdeztek, hogy eredetileg is Korda vagyok-e” – mesélte az énekes, aki válaszként az alábbi történetet mondta el:

„Működik Magyarországon egy Pannónia szálloda és vendéglátóipari vállalat, ennek főkönyvelőjét Kenedinek hívják. Mindahányszor, hogy érdeklődnek nála, rokona-e az amerikai elnöknek, így felel: Meglehet. Amennyiben eredetileg ő is Klein.”

Korda György arról is mesélt, hogy imádta Csurka Istvánt még a legendás Fészek Klubos időkből. Csurkát sosem hallotta zsidózni, és „végtelenül aranyos embernek” tartotta. „Ráadásul zsidó volt a legtöbb haverja” – emlékezett vissza az énekes.

Korda azután szerette az írót, hogy 1992 augusztusa után rendszeresen publikált antiszemita cikkeket. „Szerettem, engem nem bántott” – mondta Korda György, aki azt azét nem értette, hogy „egy ilyen értelmes író miért megy politikusnak”.

Kapcsolódó cikkek

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.18 óra ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.3 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »