Vagyis az, de bizonyos esetben mégsem. Egy két évvel ezelőtti ügyben hozott ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A bíróság annak a 45 éves férfinek az ügyében hozott most elsőfokú ítéletet, aki 2018 áprilisában az Örs Vezér terén található Árkád bevásárlóközpont egyik üzletében egy kanadai rabbi fejéről lesodorta a kipát, írja a 444. A férfi a támadás során egyértelműen felismerte, hogy annak viselője vallási közösséghez tartozik.
Az esetről annak idején itt, a Kibicen mi is beszámoltunk: a férfi az Árkád egyik mobiltelefonokat áruló üzletében látta meg a kipát viselő rabbit, odalépett hozzá, szó nélkül megütötte, majd leverte a kipát a fejéről, aztán kisietett az üzletből. A rabbi családjának tagjai azonban utána siettek és felvételt készítettek a támadóról.
A férfit végül a Tett és Védelem Alapítvány jogsegélyszolgálatának közreműködésével sikerült elfogni. Az ügyészség pedig tavaly januárban közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat a támadó ellen.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy másik üggyel (a férfi korábban egy volt kollégáját is bántalmazta) összevonva tárgyalta az esetet, döntésében a rabbi ellen elkövetett bűncselekményt közösség tagja elleni erőszak bűntette helyett becsületsértés vétségének minősítette és a vádlottat a két bűncselekmény miatt három év próbára bocsátotta.
A 444 beszámolója szerint a bíróság azzal indokolta döntését, hogy a rabbi fejéről a kipa lesodrása ugyan kihívóan közösségellenes volt és azt a vádlott megállapíthatóan vallási közösséghez tartozás miatt követte el, azonban egy további büntető törvényben rögzített tényállási elem, azaz a magatartás riadalom keltésére alkalmassága nem valósult meg, ezért a férfi cselekménye nem bűntettnek, csak az enyhébb megítélésű becsületsértés vétségének minősül.
A támadó tehát felismerte a kipát a rabbi fején, azonosította, hogy egy zsidó személyről van szó, a zsidósága miatt megtámadta ezt a személyt, de mivel a bíróság szerint ez a támadás nem keltett riadalmat (a zsidókban?), ezért elutasította a közösség tagja elleni erőszak vádját.
Az ügynek ezzel még koránt sincs vége, mivel a kerületi ügyészség a bíróság indoklásával lényegesen eltérően látja az esetet. Az ügyészség szerint a vádlott magatartása nemcsak, hogy alkalmas volt a riadalom keltésére, hanem a riadalom ténylegesen be is következett, és a közösség tagja elleni erőszak bűntette maradéktalanul megvalósult. Ezért az ügyész súlyosabb büntetésért fellebbezett.
