A kerület képviselő-testülete a mai napon arról döntött, hogy a turul a helyén marad, de átminősítik I. világháborús emlékművé.
Miután kiderült, hogy Pokorni Zoltán polgármester nyilas nagyapjának neve annak ellenére szerepel azon a turulszobron, amely kerület a II. világháborús áldozatainak emlékét hivatott volna őrizni, az önkormányzat úgy határozott, történészeket kér fel a további nevek, illetve a szobor sorsának felülvizsgálatára.
A történészek eltávolíttatnák, az önkormányzat inkább átminősítené a 12. kerületi turulszobrot
Mint arról itt a Kibicen is beszámoltunk, a felkért szakértők – Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Ungváry Krisztián történész – jelentése szombaton került a nyilvánosság elé. Ebben a történészek arra jutottak, hogy jelen formájában kegyeletsértő a 12. kerületi turulszobor, amit el kellene távolítani, és egy új II. világháborús emlékművet emelni a kerületben.
Ennek ellenére az önkormányzat olyan javaslatot terjesztett a képviselő-testület elé, amely a helyén hagyná a szobrot, de átminősítené I. világháborús emlékművé. Továbbá egy új II. világháborús szoborra írna ki pályázatot, amelyet a Városmajorban állítanának fel. Ide kerülnének fel az áldozatok nevei. A tömeggyilkosok nevét pedig eltávolítják az emlékműről.
A 12. kerületi fideszes többségű képviselő-testület a mai napon (csütörtök) tulajdonképpen megszavazta a felterjesztett javaslatot, Hajnal Miklós momentumos képviselő azon kiegészítésével, hogy az önkormányzat kérjen bocsánatot azért, mert több száz áldozat neve is lemaradt a szoborról, és négy olyan nyilasé is felkerülhetett, akik tömeggyilkosságokban vettek részt. Utóbbiak között volt a jelenlegi polgármester nagyapja is.
Pokorni Zoltán a szavazás előtt megjegyezte, hogy szerinte az önkormányzatot nem vezérelte rossz szándék, amikor a turulszobor felállítása mellett döntött 2005-ben. A polgármester arról is beszélt, hogy amikor 2006-ban megválasztották, elég szerencsétlen módon vette védelmébe a szobrot, amely akkor éppen egy komoly politikai vita tárgya volt. Ellenzéki polgármesterként ugyanis úgy érezte, kötelessége megvédeni a turult a „kormánypárt önkényével” szemben. Ma már azonban sajnálja azokat a szavakat, amiket akkoriban mondott.
A polgármester személyes érintettsége miatt úgy vélte, hogy nem tudna objektívan dönteni a szobor sorsáról, ezért ő maga nem szavazott az előterjesztésről.
