Az önkormányzat által felkért történészek szerint jelen formájában kegyeletsértő a 12. kerületi turulszobor. Pokorni Zoltánék egy új II. világháborús emlékmű felállítását tervezik.
„A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt”
– mondta elcsukló hangon Pokorni Zoltán idén januárban a Maros utcai rendelőintézetben tartott megemlékezésen, ahol a holokauszt idején 84 embert gyilkoltak meg a nyilasok.
Egy tavaly októberben, a Mozgó Világban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a mészárlásban a 12. kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József is tevékenyen részt vett. Mivel az ő neve is szerepelt (azóta a polgármester kérésére eltávolították) a kerületben botrányos körülmények között felállított turulszobron, amely a II. világháborús áldozatok emlékét hivatott volna őrizni, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy felkér három történészt az emlékmű névsorának átvizsgálására.
A felkért szakértők – Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Ungváry Krisztián történész – által készített javaslatról az Index számolt be. Eszerint a történészek arra jutottak, hogy összesen 17, az emlékművön szereplő személy esetében dokumentált a nyilas párttagság, négy esetben (Pokornit is beleértve) pedig a tömeggyilkosságokban való aktív részvétel is bizonyított.
Míg azonban az elkövetők neve szerepel az emlékművön, az áldozatok többségét már sikerült lefelejteni a listáról. De ez nem az egyetlen probléma, amit a felkért történészek találtak.
„Eleve kegyeletsértő a 12. kerületi nyilasok egykori objektumainak, a Németvölgyi úti Nyilasháznak és a vele szemben elhelyezett Hungarista Légió parancsnokságnak közvetlen közelében turulszobrot, illetve akármilyen második világháborús hősi emlékművet állítani”
– írják jelentésükben a történészek, akik szerint „teljesen feje tetejére állítja az érintettek halálát, hogy a magyar állam által meggyilkoltak a magyar államért hősi halált halt személyként jelennek meg”.
Maga a turul jelkép is problémás, mert ugyan az I. világháborúban még a hadi hősiesség jelképének számított, ezt követően azonban a szélsőjobboldal egyik keltetőjének számító egyetemi Turul Bajtársi Szövetség névadója lett. A nyilas szimbólumtárba is a magyar vitézség és hősiesség szimbólumaként került be, a magyar fajtisztaság víziójával együtt, hívta fel a figyelmet Paksa Rudolf, a Történettudományi Intézet kutatója egy tavaly ősszel megrendezett konferencián.
A turul a felkért szakértők szerint sem alkalmas a zsidó áldozatokra és a munkaszolgálatosokra való megemlékezésre, a szimbólumot ugyanis a zsidókat meggyilkoló nyilasok is használták. „A munkaszolgálat kezdettől fogva alapvetően zsidóellenes intézmény volt, amit azért találtak ki, hogy a zsidóság hadi érdemeket ne szerezhessen, de a véres veszteségek alól ne vonhassa ki magát. A turulmadaras szimbolika viszont mindezt elleplezi, úgy tesz, mintha az érintettek normális honvédségi szolgálatot teljesítettek volna” – idézi az Index a jelentést.
A történészek javaslata szerint az emlékművet a jelen formájában el kell távolítani, és egy új, közös emlékművet kell állítani a kerületi háborús áldozatoknak. A Magyar Nemzet viszont tegnap arról írt, hogy az önkormányzat ehelyett megtartaná a turulszobrot, amit átminősítene I. világháborús emlékműre, és a Városmajorban, a Csaba és a Maros utca kereszteződésénél állítanának fel egy új II. világháborús emlékművet. A lap értesülései szerint a turulszobor átminősítéséről szóló előterjesztésről csütörtökön fognak szavazni a helyi képviselő-testületben.
