Az EU szerint nem számít gyűlöletbeszédnek bojkottra buzdítani Izrael ellen

Az EU emberi jogi bírósága megbüntette a francia hatóságokat, amiért gyűlöletbeszédnek minősítették az Izraelt bojkottáló aktivistákat.

A mostani elmarasztalás egy 2003-as francia törvény és annak bírósági gyakorlata miatt történt, amely szerint Izrael – vagy bármely más nemzet – elleni bojkott gyűlöletbeszédnek számít.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága két eset kapcsán kezdett el vizsgálódni a törvény ügyében. Nagyjából egy tucat ember tüntetett Izrael bojkottja mellett egy szupermarket előtt 2009-ben és 2010-ben a kelet-franciaországi Mulhouse-ban.

A Collectif Palestine 68 nevű csoport 11 tagját diszkrimináció és gyűlöletbeszéd bűntettéért ítélték el, és bírság megfizetésére kötelezték őket. Az ítélet ellen fellebeztek a strasbourgi bíróságnál, amely most minden elítélt tüntető után 8383 dollár büntetés, valamint 22720 dollár jogi költség megfizetésére kötelezte a francia kormányt, írja a jta.org.

A tüntetőket felmentették a vád alól, miután azzal érveltek, hogy a szólásszabadság jegyében joguk van felhívni a figyelmet az Izrael elleni bojkottra.

A strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy a tüntetők nem vádolhatók gyűlöletbeszéddel, mert „nem rasszista vagy antiszemita kijelentések miatt lettek előzetesen elítélve, és nem buzdítottak erőszakra és gyűlöletre”.

A 2003-as törvény, amelyet más néven Lellouche-jogszabálynak hívnak, egy zsidó származású törvényhozóról, Pierre Lellouche-ról kapta a nevét. Annak idején Lellouche nyújtotta be a törvényjavaslatot. A jogszabályban az áll, hogy egy ország elleni bojkottra való felhívás a gyűlöletre és a diszkriminációra való felbujtásnak számít, ha valaki bármely .

A CRIF nevű francia zsidó ernyőszervezet közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, és azt írták, hogy sajnálják az Emberi Jogi Bíróság döntését.

„Attól tartok, hogy ez a döntés nagy mértékben növelni fogja a francia zsidók elleni gyűlöletbeszédet”, mondta a CRIF elnöke, Francis Kalifat.

A franciaországi Amnesty munkatársa, Marco Perolini üdvözölte a döntést.

„Mérföldkőhöz érkeztünk a mai napon. Ez a döntés precedens értékű, és felhívja a figyelmet arra, hogy abba kell hagyni az antidiszkriminációs törvények helytelen alkalmazását, amely olyan emberi jogi aktivistákat céloz meg, akik tiltakoznak a palesztinok elleni izraeli erőszak miatt”, jelentette ki Perolini egy közleményben.

 

 

Kapcsolódó cikkek

1944-es antiszemita plakátot idéző matrica jelent meg az érdi pályaudvaron

2024.09.05.3 nap ago
A padra ragasztott matrica felirata a „zsidó zsarnokság” elleni küzdelemre buzdítja az utazóközönséget.

Új fogadóteret alakítottak ki a szegedi zsidó temetőben

2024.09.02.6 nap ago
A korábbi gondnoki épületben a temetőt és a zsidó temetkezési szokásokat bemutató kiállítás várja a látogatókat.

Kabos Endre a vívó Hírességek Csarnokának tagja lett

2024.08.23.2 hét ago
A háromszoros olimpiai bajnok Kabos a második világháborúban zsidó származása miatt bujkálni kényszerült.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »