40 éve hunyt el a zsidókat mentő spanyol diplomata, Ángel Sanz Briz. Emlékét többek között egy óriásgraffiti őrzi egy Dob utcai ház tűzfalán.
„Ángel nagyon tudatos és lelkiismeretes ember volt, igazi diplomata. Embersége olyan volt, mind minden normális emberé, úgyhogy sohasem értette a nácik kollektív őrületét. Meg volt győződve róla, hogy minden spanyol vérében van zsidó vér”
– így emlékezett vissza férjére az 1980 június 10-én elhunyt diplomata özvegye az MTI Archívumában található írás szerint.
Ángel Sanz Briz 1942 és 1944 között volt ügyvivő a budapesti spanyol követségen, és a többi diplomatához hasonlóan magától Francótól kapott utasítást a szefárd (spanyolországi gyökerekkel rendelkező) zsidók megmentésére. A német megszállást követően, amikor a magyar zsidók sorsa tragikusra fordult, a spanyol diplomata azonnal akcióba lépett.
Egy udvariassági látogatást követően megnyerte magának a magyar hatóságok egy fontos emberét azzal, hogy egy szép összeget adományozott a szovjet megszállás alatt élő magyarok megsegítésére. Ezzel elérte, hogy a hatóságok tiszteletben tartsák azokat a budapesti épületeket, amelyek spanyol fennhatóság alatt állnak.
Sanz Briz ugyan csak 50 szefárd zsidót talált Budapesten, de a magyar kormánytól 200 spanyol származású zsidó megmentésére kért engedélyt. A kormány ezt meg is adta, azzal a feltétellel, ha ezek a személyek a spanyol kormány költségén Spanyolországba utazhatnak. Elmondása szerint a spanyol diplomatának innen már könnyű dolga volt.
„A 200 emberből 200 család lett, és a 200 családból összesen 5200 menekült.”
A spanyol ügyvivő először kibérelt 9 épületet, ahová annyi embert zsúfoltak be, amennyi papírt csak ki tudtak adni. A házak kapujára pedig magyar és német nyelvű táblákat helyzetek ki, amin az állt: A Spanyol Követséghez tartozó épület területen kívüliséget élvez.
A spanyol menlevelek szövege pedig a következő volt: „Spanyolországban élő rokonaik spanyol állampolgársági kérelmet adtak be az itt felsorolt személyek részére. A spanyol követségnek meghatalmazása van, hogy a kiutazási vízumot a számukra megadja. A spanyol követség arra kéri az illetékes hatóságot, hogy vegye figyelembe ezt a körülményt.”
Sanz Briz Raoul Wallenberggel is együttműködött, amíg 1944 novemberében Franco vissza nem rendelte őt. Titokban hagyta el a követséget, anélkül, hogy bezárta volna, hogy az olasz Giorgo Perlasca, aki már addig is sokat segített a munkájában, tovább folytathassa a magyar zsidók megmentésére tett erőfeszítéseit.
1966-ban, az izraeli Jad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. Megkapta Izrael Állam kitüntetését, a Világ Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére. 1994-ben pedig a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki.
Budapesten több emléktábla is őrzi emlékét: a spanyol nagykövetségen, a Cervantes Intézet falán, a Szent István park 35. sz. épületen, amely a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt. A VII. kerületi Dob utca 4. szám alatt lévő házon található emléktábla felett pedig egy nagy méretű graffitin köszön vissza alakja.
Embermentő tevékenységéről 2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkel Budapesti angyal címmel (El ángel de Budapest), 2015-ben pedig Ángel Sanz Briz keresztútja címmel (La encrucijada de Ángel Sanz Briz) José Alejandro González Baztán dokumentumfilmet rendezett róla.
2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében a Budapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, a Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak neki.
(MTI Archívum, Wikipédia)
