Zsidó édesanyja megmentőjét keresi egy venezuelai férfi Budapesten

Andres Carciente azt a személyt vagy leszármazottait keresi, aki édesanyját a holokauszt idején elbújtatta.

A hatéves Friedmann Ágnes 1944-ben egy budai lakásban vészelte át a holokauszt borzalmait, így menekülve meg a deportálás és a nyilas terror elől. A kislány a háború után Svájcba került, majd végül Venezuelába telepedett le családjával.

Friedmann Ágnes (Fotó: Mandiner)

Most Friedmann Ágnes fia, a már egy ideje Budapesten élő Andres Carciente úgy határozott, megkeresi az édesanyját bújtató férfit vagy leszármazottait, hogy köszönetet mondjon neki, amiért megmentette édesanyja életét, írja a Mandiner.

Mivel édesanyja nem emlékszik a részletekre, így Carciente egy 1947-ben írott képeslap alapján kezdett el kutakodni. Annyit már sikerült kiderítenie, hogy egy bizonyos Turoczy vagy Túróczi Lajos leszármazottjait kellene megtalálnia. Minden bizonnyal ő lehetett az, aki elbujtatta Friedmann Ágnest. Valamint hogy a férfi Budán a Torbágyi út 22. szám alatt, majd később a Böszörményi út 18/b alatti házban is élt a háború után.

Ennél többre azonban nem jutott, így most a médián keresztül kért segítségét. Ha valaki netán ismeri a keresett személyt, illetve leszármazottjait, annak a [email protected] email címen várják jelentkezését.

Még több Kibic

Schmidt Máriával és Ungár Péterrel egyeztetett az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterelnöki megbízott

2025.06.12.4 nap ago
A magyar zsidó közösség és Izrael politikája közötti viszonyról beszélgettek.

Együttműködést kötött a Mazsihisz és az Országos Polgárőr Szövetség

2025.06.11.5 nap ago
Az együttműködés alapján rendszeres kapcsolattartás lesz a felekezet és a polgárőrség között a polgárőr szervezetek közterületi járőrszolgálatának célirányos szolgálatszervezése, a bűnmegelőzés és az információcsere érdekében.

A Dreyfus-ügy Franciaországban az antiszemitizmus elleni küzdelem szimbólumává vált

2025.06.06.1 hét ago
A francia nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfust tábornoki rangra emeli, és ezzel a „jóvátételi aktussal” 130 évvel az elítélése után befejezte a rehabilitációját.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »