A zsidók magyarnak vallották magukat az elcsatolt területeken

A ma Szlovákiához tartozó Léva óriási társadalmi változások színhelye volt az elmúlt évszázadban. Sorsa jól példázza, min mentek keresztül a magyarlakta települések a trianoni béke megkötése után.

Léva száz éve szinte kizárólag magyarlakta település volt. Ma viszont már csak 8 százalék a magyarok aránya, és egyértelmű a szlovák dominancia.

A város az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Csehszlovákiához tartozott, majd az első bécsi döntés értelmében 1938-ban visszakerült Magyarországhoz – legalábbis a nagy része, a határ pont a város szélén húzódott a második világháború alatt, így a lévaiaknak ahhoz is útlevélre volt szükségük, hogy a már szlovák részen lévő hétvégi telkeikre kimehessenek.

A háború után aztán Léva visszakerült Csehszlovákiához, de korábban jelentős zsidó közössége nélkül. 1944-ben több mint 2800, egyébként magyar identitású zsidót hurcoltak Auschwitzba a térségből. Nagyjából 40-en jöttek haza.

A szocializmus alatt aztán komoly iparosítás indult be Léván, a nyolcvanas évek elején pedig a mohi atomerőművet is elkezdték építeni a város mellett. Ebben az időszakban szlovákok ezrei költöztek a város újonnan felhúzott lakótelepeire az ország különböző pontjairól. És miközben a szlovákok száma gyorsan növekedett, a magyaroké folyamatosan csökkent.

Tolnai Csaba alpolgármester fiatalkorában még csak magyarokkal volt körülvéve, a nagyszülei nem is tudtak szlovákul, ma már viszont alig tud valakivel anyanyelvén beszélgetni. A politikus bízik benne, hogy a környékről nem tűnik el végleg az egykor többséget alkotó nemzetiség, és emléktáblákkal igyekszik ápolni a város gazdag történelmét.