Az Európai Unió arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy mondjon le a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezéséről. Az izraeli külügyi szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy Izrael biztonságát és az őt érő fenyegetéseket említésre sem méltatták a nyilatkozatban.
A Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által ismertetett dokumentumot Ausztria és Magyarország kivételével az összes uniós tagország aláírta. Az állásfoglalást május 15-én vitatták meg az uniós külügyminiszterek.
Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője örömmel fogadta a nyilatkozat széleskörű támogatottságát. A dokumentum Asselborn és ír kollégája, Simon Coveney május 12-i kezdeményezésének eredménye. Asselborn ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Ausztria és Magyarország nem csatlakozott a 25 tagállamhoz az uniós külpolitika hitelessége szempontjából szerinte kiemelten fontos ügyben.
Borrell szóvivője, Peter Stano elmondta: Brüsszel a nyilatkozatban felhívta a figyelmet a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságára. Az Európai Unió emellett nyomatékosította, hogy támogatja egy palesztin állam létrehozását Jeruzsálem központtal.
Brüsszel szerint a kétállamos megoldás az egyetlen lehetőség arra, hogy megteremtsék a tartós békét és stabilitást a térségben. Stano egyúttal aláhúzta: az EU kész építő módon együttműködni az új izraeli kormánnyal.
Asselborn korábban hangsúlyozta: bár a jelenleg elfogadott nyilatkozat nem agresszív hangvételű, és szankciókat sem helyez kilátásba, ha Izrael a tettek mezejére lép, és annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel. A luxemburgi diplomácia vezetője azonban megjegyezte: egyelőre nem akar szankciókról beszélni, mivel július 15-ig még van idő meggyőzni Izraelt, hogy tegyen le terveiről.
Izrael több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet akar bekebelezni a Jordán-völgyben az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján.
Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós bírálatokat. Egy külügyi szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy Izrael biztonságát és az őt érő fenyegetéseket említésre sem méltatták a nyilatkozatban.
