60 évvel ezelőtt fogta el a Moszad Adolf Eichmannt
A holokauszt egyik fő felelősét 1960. május 11-én fogták el az izraeli titkosszolgálat emberei Argentínában. A nácik főhóhérát hosszú tárgyalást követően Izraelben felakasztották.
Adolf Eichmann volt a II. világháború idején az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő szervezője. A zsidókérdés „végső megoldásáról” (gyakorlatilag az európai zsidóság fizikai megsemmisítéséről) 1942 januárjában döntött a wannsee-i konferencia. Eichmann a zsidók azonosítását, begyűjtését, Auschwitzba és más táborokba szállítását szervezte, és ő javasolta a gázkamrák építését.
A nácik veresége után Eichmann amerikai hadifogságba került, de sikerült megszöknie. (A magyar kormány 1947-ben kikérte, az amerikaiak ezt elutasították.) Négy évig élt álnéven Németországban. 1950-ben Ricardo Klement néven Argentínába költözött, családja 1952-ben követte. 1957-ben interjút adott Willem Sassen holland újságírónak, feltárva zsidógyűlöletének belső rugóit. 1959-ben Buenos Aires egy külvárosába települt és a Mercedes-Benz gyárban dolgozott.
A korábban nyilvánosságra hozott iratokból kiderül, a CIA-nak nyugat-németországi hírszerzési tisztek 1958 márciusában megírták, hogy Eichmann Argentínában él. Eszerint Németország és az Egyesült Államok már 1958-ban elfoghatta volna Eichmannt, de mindkét ország inkább hallgatott, és nem adta át Izraelnek ezt az információt.
A Vöröskereszt és a Vatikán több ezer náci elmenekülésében segített
Az őt lankadatlanul kereső izraeli Moszad felismerte feleségét, lesből készült fotók és egy házassági évfordulós virágcsokor nyomán azonosították Eichmannt, majd 1960. május 11-én az argentin hatóságok tudta és engedélye nélkül elrabolták. (Argentína emiatt Izraelt a Biztonsági Tanács elé citálta.)
Miután a vihar elcsitult, Eichmannt 1961. április 11-én bíróság elé állították, s vele együtt a náci rendszert is perbe fogták. A tárgyalás során rengeteg zsidó és nem zsidó tanút hallgattak ki az igazság feltárása és a közvélemény tájékoztatása céljából; Eichmannt nem csak el akarták ítélni, hanem meg akarták ismerni teljes tevékenységét. Ő próbált nem emlékezni, csak azt ismerte be, amit úgyis bizonyíthatónak vélt, s parancsvégrehajtónak mondta magát. Az eljárás feltárta a náci népirtás mechanizmusát és ideológiai alapjait.
Eichmannt, akit az Endlösung fő végrehajtójaként népirtással, hatmillió zsidó megölésével vádoltak, a bíróság bűnösnek találta a zsidó nép és emberiség elleni, továbbá háborús bűnökben s bűnös szervezetek tagságában, és 1961. december 15-én másodfokon is halálra ítélte. A kegyelmi kérvényt elutasították, Eichmannt Ramlában 1962. május 31-én felakasztották, holttestét elégették, hamvait a tengerbe szórták.
A per alatt írt jegyzetei 2000-ben jelentek meg, ezekben is hivatalnoknak nevezi magát, aki csak Hitler utasításait hajtotta végre. A Sassen-interjúban viszont ezt mondta: „Örömmel fogok sírba szállni abban a tudatban, hogy zsidók millióit rántottam magammal.”
(MTI Archívum)
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
![](https://kibic.hu/wp-content/uploads/2024/04/cards.png?x15158)