XII. Pius pápa szándékosan hagyta figyelmen kívül a holokausztról szóló jelentéseket, derül ki a nemrég megnyitott vatikáni dokumentumokból. A kutatók szerint a pápa közeli munkatársai azon a nézeten voltak, hogy a zsidók eltúlozzák a mészárlás mértékét.
A pápa valós időben kapott jelentéseket a zsidók kiirtásáról, de munkatársai kétkedéssel fogadták ezeket, részben antiszemita érzelmeik miatt – ezt szűrték le a kutatók az első betekintés alapján. A kutatócsoport az első megállapításait a Die Zeit című német hetilapban tette közzé. Arra jutottak, hogy a katolikus egyház jóval korábban tudott a holokausztról, mint ahogyan ezt a tudását beismerte, és úgy tűnik, hogy szándékosan rejtett el dokumentumokat, amelyek beárnyékolhatták volna az egyház jó hírnevét. A pápa, XII. Pius, eredeti nevén Eugenio Pacelli a Vatikán „külügyminisztere” volt, mígnem 1939-ben megválasztották pápának, írja a Haaretz.com.
Az ezt követő években, a második világháborúban nem nyilatkozott meg a holokauszttal kapcsolatban. Sokan „Hitler pápájának” is nevezik, és azzal vádolják, hogy mindenekelőtt az egyház érdekeit tartotta szem előtt, és nem törődött a zsidók sorsával.
Hívei szerint, azonban azért hallgatott, mert félt, hogy ha elítéli a tömeggyilkosságot, a németek bosszút állhatnak. Ugyanezen hívek szerint, XII. Pius sok zsidó megmentésében segített, de ezt a kulisszák mögött tette.
A német kutatócsoportot Hubert Wolf professzor, a münsteri egyetem katolikus egyházzal foglalkozó szakértője vezette, és a csoport március elején csupán a sok millió vonatkozó dokumentum kicsiny töredékét tudta megnézni. Megállapításuk szerint, a pápa már 1942-től kapott részletes információt a zsidók elleni hadjáratról. A cikk részletesen ismertet egy levelet, amelyet eredetileg a Zsidó Ügynökség Palesztináért elnevezésű szervezet genfi irodája küldött az amerikai irodának. A dokumentumot, amely a holokauszt kelet-európai részleteiről szól, Myron Charles Taylor, Franklin Roosevelt elnök személyes megbízottja adta át XII. Piusnak, azzal a kéréssel, hogy a Vatikán közölje, van-e olyan információja, amely alátámasztja a levélben foglaltakat, és ha a levél állításai verifikálhatók, a Szentszék cselekedjen a közvélemény megnyerésére, és mozgósítsa a civilizált világot a gyilkosságok megállítására.
A kutatók által megtekintett iratok tanúsága szerint, a pápa elolvasta a levelet, és ezt követően Luigi Maglione, a Vatikán külügyekkel akkoriban foglalkozó személyisége, a későbbi VI. Pál pápa azt írta: „Nem hiszem, hogy volna olyan információnk, amely ezt a súlyos hírt részleteiben megerősíti. Igaz?”
Az Amerikából érkezett levél előtt kilenc nappal egy Lengyelországból éppen hazatért olasz üzletember, bizonyos Giovanni Battista Montini hívta fel a pápa figyelmét a lengyelországi gettók felszámolásával zajló „sokkoló léptékű tömeggyilkosságra”. 1942 augusztusában pedig Andrzej Szeptycki ukrajnai érsek tájékoztatta a Vatikánt a lvovi gettóban tapasztalt atrocitásokról. A pápa nem válaszolt az amerikai kérésre, ezért 1942. október 10-én újabb kérés érkezett Amerikából. Ekkor Montini bíboros javasolta, hogy a Szentszék azt válaszolja: „hallott a zsidókkal való kemény bánásmódról, de nem áll módjában értékelni az információ valós voltát”. A Vatikán ilyen értelmű levelet küldött az Egyesült Államoknak 1942. október 10-én.
