Hetvenhat éve ezen a napon kellett kitűzni a sárga csillagot

1944. április 5-én lépett hatályba Sztójay Döme miniszterelnök rendelete, amely arra kötelezte a magyar zsidókat, hogy sárga csillagot hordjanak. A zsidók jogfosztása 1938-ban megkezdődött Magyarországon, a sárga csillagos rendelet után egy hónappal már indultak a tömött vagonok a haláltáborokba.

1944 áprilisában Magyarországon csaknem 700.000 ember ruházatán jelent meg a messziről virító hatágú sárga csillag. A megjelölés kiszolgáltatottá, az atrocitások könnyű prédájává tette az érintetteket, s megkönnyítette az élet valamennyi területére kiterjedő zsidóellenes intézkedések végrehajtását.

A csillaggal megjelölt emberekről szinte alig maradt ránk fénykép, hiszen a megbélyegzettek nem szívesen álltak kamera elé. A fényképezésre kevés lehetőség volt: a zsidókat egyéb ingóságaikkal együtt fényképezőgépeiktől is megfosztották.

Az események is gyorsan követték egymást: a sárga csillag viselőinek túlnyomó többségét, szinte az egész vidéki zsidóságot alig néhány hét múlva gettóba zárták és embertelen körülmények között elszállították az országból. Képmásuk, ha volt is, velük együtt elveszett, semmivé vált.

A megmaradt képeket Jalsovszky Katalin gyűjtötte össze közgyűjteményekből és magánszemélyektől.