Budapest szabad – 1945. február 13. címmel utazó kiállítás nyílt metrószerelvényekben a 75 évvel ezelőtt véget érő budapesti ostrom emlékére a pusztítás és a helyreállítás képeiből, a tárlat április 11-éig látható a 2-es, a 3-as és a 4-es metróvonal több szerelvényén.
Karácsony Gergely főpolgármester kedden, a Puskás Ferenc Stadion állomáson egy metrószerelvényben tartott megnyitón elmondta: a kiállítás egy romba döntött városról szól, ahol akkor is, mint most emberek százezrei, milliói éltek. A képek, amelyeken elsősorban épületeket látni, csak átvitt értelemben beszélnek a lelkekről, az emberi életekben történt rombolásról.
A képeket úgy válogatták őket, hogy „pont annyira emlékeztessenek minket a fájó múltra, hogy azt még el lehessen viselni” – fogalmazott.
A főpolgármester a kiállítás értelméről szólva arról beszélt, hogy ami egyszer leromboltatott, az talán emberfeletti munkával újraépíthető, de ami a lelkekben leromboltatott, ahhoz mindennapi újraépítés kell, a lelki értelemben vett felszabadítást újra és újra meg kell tenni.
Kitért arra, hogy Kabos Péter főrabbi pici gyerekként látta Budapesten nagymamáját meggyilkolni a nyilasok által, és most újra el kell viselnie, hogy ezen ideológiák képviselői flangáljanak a fővárosi utcákon. Ez egy nagy felkiáltójel nekünk, azt mutatja, hogy ezt a bizonyos újraépítést, a sebek gyógyítását minden nap el kell végezni – hangsúlyozta Karácsony Gergely.
Kardos Péter főrabbi szembenézett a neonácikkal a Városmajorban
A háború 75 éve elkerült minket, de „az a szellemi polgárháború, amiben élünk évek, évtizedek óta, az igenis, indokolatlanul okoz gyötrődést és lelki fájdalmat nagyon sokaknak” – fogalmazott Karácsony Gergely. A kiállításon látható képek – folytatta – arra hívják fel a figyelmet, hogy tanuljunk a történelmi leckékből és ne engedjük a történelmi emlékezetünket kicsavarni a kezünkből.
A főpolgármester beszélt arról is, a budapestiek a több mint száz napig tartó ostrom után a két kezükkel újjáépítették városukat, de azt már nem érthették meg azt, hogy ez a város teljes mértékben lelkileg is újjáépüljön, hiszen életüket két egymást váltó diktatúra epizodistájává tette a történelem.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azt mondta: hetvenöt éve Budapest szenvedett; lerombolták épületeit, felrobbantották hídjait, keservesen körülmények között tartották lakóit. „Budapest a háború után megmutatta, hogy (...) képes főnix madárként újraéledni. Az itt élők bebizonyították, hogy együtt, közösen fantasztikus várost tudnak építeni” – tette hozzá.
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója felidézte: 75 éve teljesen le akarták bontani a lebombázott budavári siklót, és a háborúban megsérült a kisföldalatti is. Leállt a teljes villamosközlekedés, és csak 1946-ban indult újra Buda és Pest között.
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, a kiállítás egyik szerkesztője elmondta, a kiállítás leginkább az ostrom képeit állítja szembe a mai Budapest látványával. Ezzel azt akarták demonstrálni, hogy Budapest akar és tud is élni a szabadságával.
A közreadott sajtóanyag szerint a MetróArt tárlatait, tablóit a napi 1,2 millió utas közül legalább 700-800 ezer ember látja majd.