Hogyan lehet az osztatlan Jeruzsálem két állam fővárosa?

Donald Trump tegnapi bejelentése szerint Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, a jövőben létrejövő palesztin állam fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálemben lenne. Vagyis mégsem pontosan így.

Tegnap Donald Trump nyilvánosságra hozta az „évszázad egyezségének” elnevezett béketervét, amivel egyszer és mindenkorra véget vetne az izraeli-palesztin konfliktusnak. A bejelentés közben az amerikai elnök elmondta, hogy Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, majd nem sokkal később arról beszélt, hogy a leendő palesztin állam fővárasa Kelet-Jeruzsálemben lenne.

Donald Trump kétállami megoldást javasol a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére

Ez utóbbi azonban kizárná az osztatlan Jeruzsálem elképzelést, és ez némi zavart okozhatott azoknál, akik nem olvasták el a 181 oldalas béketervet. Amiből kiderül, hogy Trump nem fogalmazott pontosan, amikor Kelet-Jeruzsálemet emlegette a palesztin állam fővárosával kapcsolatban.

A tervezetben a palesztinok fővárosát ugyanis olyan, Jeruzsálem keleti, illetve északi részein található arab településeken képzeli el az amerikai kormányzat, amelyek a várost a terroristák behatolása ellen védő kerítésen kívül találhatók. A terv három ilyen, egymással nem határos települést nevez meg: Kafr Akab, Abu Disz és a Suafat keleti részén található menekülttábor (az alábbi térképen zölddel vannak bekarikázva).

De a terv szerint bármelyik, a biztonsági kerítésen kívül eső, palesztinok lakta városrész, határos település – esetleg mindegyik együtt – része lehetne az új fővárosnak, ahová az Egyesült Államok külön nagykövetséget telepítene. A két fővárost elválasztó határ pedig a biztonsági kerítés maradna.

A béketerv azokról a kelet-jeruzsálemi arab lakosokról is rendelkezik, akik a biztonsági kerítésen belüli részeken élnek. Ők három lehetőség közül választhatnak majd: